A jövő évi orosz költségvetés számai arra utalnak, hogy Oroszország nem számított az Ukrajnával szembeni háború elhúzódására. Éppen ezért a következő években a korábban tervezettnél jóval több forrás jut a katonai kiadásokra az országban.
A védelmi kiadásokra a következő évben 43 százalékkal juthat több, mint az eredeti elképzelések szerint, ráadásul a nemzetbiztonság és a rendvédelmi kiadások is nőnek mintegy 40 százalékkal a Bloomberg birtokába jutott hároméves fiskális tervek szerint.
A hadseregre csaknem 5 ezermilliárd rubel (mintegy 84 milliárd dollár), vagyis az orosz GDP 3,3 százaléka juthat, ez a költségvetés második legnagyobb tétele lehet a különböző szociális programok után.
A védelmi és a biztonsági kiadások együttesen a költségvetés harmadát tehetik ki jövőre az országban.
Az eredeti tervek szerint jövőre az orosz kibocsátás 2,4 százalékát szánták csupán védelmi kiadásokra az idei évet jellemző 3,2 százalék és a tavalyi 2,6 százalék után.
A növekvő költségek összhangban állnak a mobilizációra készülő ország szándékaival, amelyek a háborús erőfeszítések növelését mutatják. Ennek keretében a héten 300 ezer tartalékos behívását jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Maga a mozgósítás is érzékeny gazdasági költségekkel jár szakértők szerint a munkaerő-kínálat csökkentése révén, különösen, ha sok képzett dolgozó el is menekül az országból.
A kormány mindenesetre csütörtökön jóváhagyta a költségvetési terveket, ezeket most a törvényhozás mind a két házának el kell fogadnia. A tervek szerint a büdzsé hiánya az idei 0,9 százalékról 2 százalékra hízhat, amit részben hitelből, részben a tartalékokból fedeznének. A hitelfelvétel része lehet évi egymilliárd dollár értékű külföldi deviza is. Bár ez viszonylag csekély mennyiség, az ország júniusban csődöt volt kénytelen jelenteni devizakötvényeire, miután azok kifizetését a szankciók nem tették lehetővé.
A munkaerő és más erőforrások átirányítása a hadsereg felé tovább rontja a recesszióban lévő orosz gazdaság kilátásait, pedig már most is rendkívül szűkös a munkaerőpiac és rossz a demográfiai helyzet, sosem látott mértékben alacsony munkanélküliség mellett.
A háború költségei közé tartozik az is, hogy
az éves vezetékes gázexport terén a bevételek 40 százalékos csökkenésével számolnak a döntéshozók 2023 és 2025 között,
amit a némiképp növekvő olajszállítások bevételei csak részben ellensúlyoznak. A kiesés kompenzálásához szükségessé válhat az ország állami vagyonkezelője által birtokolt összegek átirányítása a költségvetésbe, és az adók emelése is.
A jövő évet követő időszakra vonatkozó fiskális előrejelzések sem azt mutatják, hogy egyhamar véget érhet a háború, 2024-re is közel 30 százalékot nőttek a hadikiadások a korábbi tervekhez képest, ám 2025-re már nem számol további kiadásokkal a dokumentum.
A változások között szerepel többek között a hazafias oktatásra szánt összeg is, miközben a környezeti kiadások mértéke mintegy negyedével csökken.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.