BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mára a zeneipart, sőt a zeneszerzést is átszőtte a mesterséges intelligencia

A jövő sztárénekeseinek felfedezése, a zenei marketingfeladatok, a plagizálás kiszűrése – csak néhány azon zeneipari területek közül, ahová nemcsak hogy betette a lábát a mesterséges intelligencia (MI), de domináns szereplővé is vált az elmúlt időszakban. Sőt, ma már arról szólnak a cikkek a szaksajtóban, kell-e a zenészeknek esetleg attól is félniük, hogy nem ők, hanem az MI fogja megírni a legújabb slágereket, ezzel tulajdonképpen leváltva őket.

Tavaly óta érhető el a piacon a Starmony nevű applikáció, amelynek letöltése után a felhasználónak mindössze egy vokált kell felénekelnie a mobiltelefonjába, a mesterséges intelligencia pedig kész dalt csinál belőle. A zeneszerzés jövőjére nézve igen sok kérdést felvető alkalmazásról az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület által fenntartott Dalszerzo.hu zeneipari blog számolt be a napokban. Ennek apropóján a VG arról kérdezte a cikk szerzőjét, Rónai András zenei szakértőt, milyen változásokat hozott a zeneiparban az MI az elmúlt években.

Ai,Music,Logo,On,The,Phone,Screen,On,The,Background
Fotó: Shutterstock

A zeneszolgáltatók pontosan tudják, mit hallgatunk

Az nem is kérdés, hogy a zeneipart napjainkra óriási mértékben átszőtte a mesterséges intelligencia. Egy átlagos zenehallgató ezzel leginkább akkor találkozik, amikor a különböző felületek, például a YouTube vagy a Spotify, ajánlókat, playlisteket állítanak össze kifejezetten neki. 

A szolgáltatók ezt a birtokukban lévő hatalmas mennyiségű adatot felhasználva képesek megtenni, hiszen pontosan tudják például azt, hogy egy magyar férfi egy esős hétköznap délután milyen számokat és milyen sorrendben játszott le

– hozott példát a mindennapi életből Rónai András. De nemcsak a felhasználói, hanem az alkotói, zeneipari oldalon is szinte minden területen meghatározóvá vált az MI.

Tehetségkutatás, turné, marketing

Ma már a szerződtetés sem úgy zajlik, hogy egy menedzser egy füstös kiskocsmában rábukkan a jövő sztárjaira, de még csak nem is egy jó demokazetta alapján. 

A mai valóság úgy néz ki, hogy kifejezetten erre szakosodott cégek a közösségi oldalakon, a különböző zeneszolgáltató platformokon mihamarabb megpróbálják kiszűrni, melyik lehet az a most még kevésbé ismert zenekar, amelyik beleesik abba az adatalapú mintázatba, amelynek alapján nagy valószínűséggel kijelenthető: befuthat a banda

– magyarázta a zenei szakújságíró. Hozzátette ugyanakkor: ennek nehézségét az adja, hogy az összes kiadó ugyanazokat az adatokat látja, így jellemzően ugyanazokról gondolja azt, hogy ők lesznek a zenei hírességek. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyre vaskosabb összegeket hajlandók kifizetni egy-egy nagy reménységnek tűnő énekesnek.
Rónai Andrástól azt is megtudtuk, hogy a koncerthelyszínek kiválasztásában szintén az adatelemzés dominál. 

Egy turné állomásait manapság már úgy állítják össze, hogy a közösségi oldalakon, az internetes zenehallgatási szokások alapján megnézik, földrajzilag merrefelé kedvelik a leginkább az adott előadót, illetve zenekart.

Sőt, két vagy több zenész együttműködését, közös számait is így hozzák tető alá.
Mindezek alapján az már szinte evidenciának tekinthető, hogy a marketingesek ugyancsak az MI segítségével határozzák meg, milyen körben érdemes promotálni egy-egy dalt, művészt.

Zeneszerzés, plagizálás

Az említett, Starmony nevű applikáció már előrevetítette, hogy a zeneszerzés területére is betört a mesterséges intelligencia. Abban pedig már szinte profi, hogy relaxációs, koncentrációban, elalvásban segítő háttérzenéket írjon. Mivel tényleg mindenről rendelkezésre áll valamifajta adat,

a nagyobb cégek tervei ma már ott tartanak, hogy ha tudják rólad – a naptárad alapján –, hogy ma volt három hosszú tárgyalásod, tudják – a GPS alapján –, hogy nagy volt hazafelé tartva a dugó, az okosórád pedig megmérte az egyébként az egekben lévő vérnyomásod, akkor hazaérve az okoshangszóróból azonnal egy erre a lelkiállapotra – természetesen mesterséges intelligencia által – írt nyugtató zene szólaljon meg

– mondta Rónai András.
Emellett készülnek a zeneszerzői plagizálást kiszűrő algoritmusok, továbbá a hangfelvételek utómunkálatában, a masterelésben szintén használják az MI-t.

Ai music
Fotó: Shutterstock

Néhány éve felfutottak azok a virtuális sztárok is, akik mesterséges intelligencia segítségével alkotják meg a kinézetüket – sorolta a szakember. Zárszóként azonban igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, hogy bár időnként valóban meghökkentőnek tűnik ez a térhódítás, a szakértők szerint attól azért nem kell tartani, hogy a mesterséges intelligencia leváltja a zenészeket. Az MI ugyanis mintázatokkal dolgozik, és noha tízezer barokk versenymű alapján gond nélkül tud írni egy tízezer-egyediket, valódi kreativitásra nem képes.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.