Kiderült, mi hatott a magyarok boldogságérzetére az elmúlt két évben
Az orosz–ukrán háború kitörése nem befolyásolta a magyarok boldogságérzetét, viszont a koronavírus-járvány utáni újranyitás és a kormányzati családtámogatási intézkedések pozitív, míg az energiaválság negatív irányba változtatta azt – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) országos reprezentatív vizsgálatából. A kutatás azt állapította meg, hogy a boldogságérzet egy tízes skálán átlagosan 7,4, tehát a magyarok az elmúlt két évben alapvetően boldogok voltak.
Az árak emelkedése nyomot hagyott az emberekben
A felmérés szerint a magyarok biztonságban érzik magukat, annak ellenére, hogy Ukrajnában háború zajlik. A biztonságérzetet ugyanakkor az anyagi helyzet is befolyásolja, ez alapján pedig az látszik, hogy
az élelmiszerek és az energia árának emelkedése nyomot hagyott az emberekben.
Utóbbi leginkább a fővárosban élőket befolyásolta negatív irányba. A kormányzati intézkedések – a benzin- és az élelmiszerárstop, valamint a kedvezményes tarifájú tűzifa biztosítása – hatására viszont nőtt a társadalom biztonságérzete.
A szülők nagyon örültek az iskolák és az óvodák újranyitásának
A megkérdezettek az elégedettségi szintjüket átlagosan 6,8 pontra értékelték. Legkevésbé 2021 januárja és márciusa között voltak elégedettek, feltehetően a járvány harmadik hulláma alatt érvényben lévő korlátozó intézkedések miatt, míg a legelégedettebbnek tavaly októberben vallották magukat, amikor bejelentették a családoknak a személyi jövedelemadó visszatérítését, valamint a 13. havi nyugdíjat.
Az elégedettségérzés szorosan kapcsolódik a családhoz is, s a kutatás azt mutatta, hogy a kisgyereket nevelők voltak a legelégedettebbek a megkérdezettek között.
A szülők elégedettségmértéke 2021 áprilisában volt a legmagasabb, amikor újra kinyitottak az óvodák és az iskolák.
Jót tett a karanténmentes karácsony
Az egészségérzet 2021 februárjában, a karantén idején volt a mélyponton, majd az oltás elindulásának köszönhetően javult, leginkább egészségesnek pedig 2021 decemberében vallották magukat az emberek, feltehetően a karanténmentes ünneplés miatt. Az egészségérzet szoros összefüggést mutat az életkorral, az iskolázottsággal és a gyerekneveléssel, minél fiatalabb ugyanis valaki, és minél magasabb az iskolai végzettsége, annál jobbnak értékeli az egészségi állapotát, a 18 év alatti gyereket nevelők pedig kiemelkedően egészségesnek érzik magukat.
Hónapról hónapra megkérdezték az embereket
A KINCS közleménye idézte Fűrész Tündét, az intézet elnökét, aki szerint egy ország számára stratégiai jelentőségű az emberek boldogságának, pozitív közérzetének megteremtése és fenntartása. Ezért is indították el két éve az úgynevezett közérzetkutatást, amely hosszát és rendszerességét tekintve egyedülálló, hiszen hónapról hónapra kérdezték az embereket arról, mennyire érzik magukat boldognak, elégedettnek, egészségesnek, és mennyire érzik magukat biztonságban.
A kutatás még azért is rendhagyó, mert a lefedett időszakban olyan eseményekkel szembesültek az emberek, amelyekre korábban nem is gondoltak, mint például a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború kirobbanása vagy az energiaválság – mondta Fűrész Tünde, aki úgy összegzett:
bár gyakran hallani, hogy a magyarok pesszimisták, borúsak, negatív a közérzetük, a kutatás világosan megmutatta, hogy a magyarok a nehézségek ellenére is helyt állnak, kiegyensúlyozottak, és alapvetően boldogok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.