Kockázatos Törökország hintapolitikája

Törökország különleges geopolitikai elhelyezkedése miatt egyszerre tekinthető európai, ázsiai és közel-keleti államnak, illetve szerepet játszik a Kaukázusban, a Balkánon, a Fekete-tenger térségében vagy a Földközi-tenger keleti medencéjében – emelte ki Pénzváltó Nikolett, a Törökország orosz rulettje című könyv szerzője. Törökország különböző kontinensek, civilizációk, regionális biztonsági komplexumok határán fekszik. Egyszerre van összekötő (például az energiapolitika esetében tranzitállam-) szerepe, és rendelkezik elválasztó (például irreguláris migráció esetében szigetelőállam) funkcióval – tette hozzá.

Kényes egyensúly-politika

Törökország kockázatos külpolitikát folytat: sem Oroszország, sem Ukrajna, sem az azt támogató Nyugat mellett nem szeretne kizárólagosan állást foglalni, igyekszik mindegyik féllel együttműködni, hiszen sokat profitál az egyensúly-politikájából – emelte ki Pénzváltó Nikolett. 

a földgázszükségletük egyharmadát tőlük vásárolják; ugyanakkor a nyugati intézményrendszerhez is szoros kapcsolat fűzi a törököket, hiszen például fontos számukra a NATO védelme. Továbbá erős a nyugati gazdasági függés. Amióta Törökország gazdasági helyzete jelentősen romlott, azóta kevésbé hangosan lépnek fel a Nyugattal szemben – mondta a szakértő.

Török–orosz viszony – ellentétek és közös érdekek

A törökök és az oroszok közötti konfliktusok okai között szerepel, hogy a két ország eltérő erőket támogat az egyes fegyveres konfliktusokban (gondoljunk csak Hegyi-Karabahra, Szíriára vagy Líbiára). Emellett érdekeik sokszor nem összeegyeztethetők, de a közös szomszédság is kiváltó ok lehet, ha konfliktusról van szó. 

A múltbéli események is rányomják a bélyegüket a török–orosz viszonyra: 2015-ben Törökország lelőtt egy orosz vadászgépet, amely megsértette a török–szír határt, és több mint fél évbe telt, amíg Putyin elfogadta Erdogan bocsánatkérését. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy Törökországot annak idején a Szovjetunió lökte a Nyugat karjaiba – hívta fel a figyelmet a könyv szerzője. 

Közös együttműködési terület az energiapolitika: 

Erősek a gazdasági kapcsolatok is a két ország között, illetve az amerikai befolyást is mindketten igyekeznek ellensúlyozni (például próbálják kiszorítani az USA-t a közös szomszédságukból, valamint minimalizálni a belügyekkel kapcsolatos beavatkozásokat) – tette hozzá Pénzváltó Nikolett.

Orosz–ukrán háború

Törökország az orosz–ukrán háború vonatkozásában is egyensúly-politikát folytat. Szoros hadiipari együttműködést alakított ki Ukrajnával, ahol például török haditechnikai eszközökbe gyártanak hajtóműveket – mondta a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, majd hozzátette, hogy habár Oroszország megerősödése nem érdeke Törökországnak, mégis fontos a vele való jó kapcsolat megőrzése. A kérdés az, meddig engedi folytatni ezt az egyensúly-politikát a Nyugat.

Kurdkérdés

Oroszországnak (és olykor a Nyugatnak is) a „kurdkérdés” afféle ütőkártyaként szolgál: tudják, hogy Törökország számára ez érzékeny téma, ezért a velük való aktuális viszony határozza meg a kurdok támogatásának mértékét. Ha jó a kapcsolat a törökökkel, megértőbben állnak a török igényekhez, viszont konfliktus esetén ráerősítenek a kurdok támogatására – említette Pénzváltó Nikolett.