BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A belgák nem tudtak megállapodni arról, hogy kérjenek-e bocsánatot a gyarmatosításokért

A liberális pártok ellenezték a javaslatot, míg a szocialisták támogatták. A jobboldali frakciók bojkottálták a szavazást.

A Belgium gyarmati múltjával foglalkozó különbizottság több mint kétéves munkáját követően sem jutott megegyezésre a szövetségi parlament arról, hogy bocsánatot kérjenek-e a volt gyarmatoktól, a Kongói Demokratikus Köztársaságtól, Burunditól és Ruandától a kizsákmányoláson alapuló rendszer miatt.

Fotó: Belga via AFP

A liberális belga pártok, a Nyitott Flamand Liberálisok és Demokraták, valamint a Reform Mozgalom kifejezetten ellenezték a hivatalos bocsánatkérést, ehelyett úgy vélik, hogy Fülöp belga király júniusi látogatása Kongóban – ahol kifejezte  sajnálatát – elegendő gesztus a volt gyarmati országokkal szemben. A vallon Szocialista Párt szerint azonban ez nem elégséges, míg a két jobboldali párt, a Flamand Érdek és az Új Flamand Szövetség bojkottálta a kérdés hétfői zárószavazását.

Ennek hátterében az áll, hogy pártok attól tartanak, hogy a hivatalos bocsánatkérés feljogosíthatja Kongót, hogy pénzügyi kárpótlás iránti követelést nyújtson be az országnak.

Wouter de Vriendt belga zöldpárti politikus, a különbizottság elnöke úgy nyilatkozott: a testület munkájának célja a tisztánlátás és a jövőben hasznos tanulságok levonása volt, azonban néhány párt úgy érezte, hogy a bocsánatkérés átlépne egy bizonyos határt. Hozzátette, hogy a parlamenti különbizottság mandátuma az év végén lejár, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs esély arra, hogy konszenzus alakuljon ki a frakciók között.

A különbizottságot a Black Lives Matter mozgalom tavalyelőtti tüntetései hatására hozták létre. A mozgalom 2020 májusában az amerikai Minneapolisból indult, miután egy rendőri intézkedés során életét vesztette a színes bőrű George Floyd. Az egykori Kongói Szabadállam 1908-ban vált Belgium egyik legfontosabb gyarmatává, de már előtte, 1885-től II. Lipót belga király személyes tulajdona volt.

A gyarmati időszakban az ország nyersanyagainak kiaknázása rendkívül kegyetlen módon történt; mindennapos volt az őslakosok kínzása, megcsonkítása, a beszolgáltatási kvótát nem teljesítő falvak felégetése. A kegyetlenségek, az éhínség és a trópusi járványok következtében több millióan haltak meg. Az ország – akkor már mint Belga Kongó – 1960. július 1-jén nyerte el függetlenségét.
 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.