Koszovó sok-sok NATO-katonát és fegyvert sürget
Ahogyan Ukrajnában úgy folytatódott 2023, amint 2022-ben kezdték – háborúval –, nem enyhül a helyzet a másik európai feszültséggócban, a Nyugat-Balkánon sem: Albin Kurti koszovói miniszterelnök még több külföldi katonai segítséget sürgetett a német Weltnek adott interjúban.
Az országunkban lévő NATO-csapatok és katonai felszerelés masszív növelése javítaná a biztonságot és a békét Koszovóban és az egész nyugat-balkáni régióban
– idézte a kormányfő szavait a Bloomberg.
A jórészt albánok és részben szerbek lakta Koszovó feszült viszonyban van szomszédjával, Szerbiával, amelytől 2008-ban egyoldalú döntéssel elszakadt, a feszültség az elmúlt hónapokban fokozódott, és tovább tudott nőni még a múlt év utolsó napjaiban is. A a héten Szerbia fokozott készültségbe helyezte a koszovói határ közelében állomásozó csapatait, és egy időre a koszovói szerbek emelte torlaszok akadályozták a határárkelést is.
Újabb úttorlaszokat emeltek, a koszovói feszültség fokozódikÚjabb úttorlaszokat emeltek a szerbek Koszovó északi részén, és figyelmen kívül hagyták a nemzetközi közösség felszólításait, hogy bontsák le a korábbiakat. A szerb elnök közben elrendelte a hadsereg legmagasabb szintű készültségét. |
NATO-vezetésű békefenntartó csapatok – a Kosovo Force (KFOR) – 1999 óta jelen vannak, a jelenlegi létszám 3800.
Kurti szerint több kell belőlük, mivel a szerbek csapatokat és tüzérséget vontak össze a határnál, és élesedett Belgrád – és a mellette kiálló Moszkva – retorikája.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.