Amerikaiak millióit kényszeríti menekülésre a klímakatasztrófa

Eddig csak becslések voltak arról, hány amerikait érintenek közvetlenül az egyre gyakoribb és súlyosabb természeti csapások, hányan kényszerültek elhagyni az otthonukat például árvizek vagy hurrikánok miatt. A washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau most tiszta vizet öntött a pohárba.

Adatai szerint tavaly több mint hárommillió felnőtt kényszerült elmenekülni – ez az Egyesült Államok teljes felnőtt lakosságának az 1,4 százaléka, a leginkább érintett Louisiana állam esetében azonban 11 százaléka. Ezek a számok messze meghaladják a korábbi becsléseket, az országon belül menekülők mozgását figyelő Internal Displacement Monitoring Centre például azzal számolt, hogy 2008 és 2021 között a természeti csapások miatt évente átlagosan 800 ezer amerikai állampolgárnak kellett elhagynia az otthonát. Ebbe a számba beletartozott az az 1,7 millió ember is, akik 2017-ben menekültek el; ebben az évben csapott le három az amerikai történelem legpusztítóbb viharai közül, a Harvey, az Irma és a Maria – emlékeztetett a jelentésről beszámoló Politico.

Az is kiderült, hogy a legtöbb menekült a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába, az évi 25 ezer dollárnál kevesebbet keresők közé tartozik. (Egy dollár 357,29 forint.)

Világszerte tízmilliók menekülnek

Globálisan is kritikus a helyzet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint 2008 óta évente 20-21,5 millió ember menekül természeti csapások elől, és a számuk várhatóan nőni fog. Az Institute for Economics & Peace nemzetközi kutatóintézet előrejelzése szerint a klímaváltozás következményei, így a tengerszint emelkedése, a vízhiány és a termelésátlag visszaesése miatt az évszázad közepére 1,2 milliárdra nő a klímamenekültek száma.
A „klímamenekült” egyébként nem új keletű fogalom, 1985 óta használják, amióta meghatározta Essam El-Hinnawi, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) szakértője. Azokat az embereket sorolják ide, akik „ideiglenesen vagy végleg a hagyományos lakhelyük elhagyására kényszerülnek jelentős környezeti zavarok miatt”. 

Amar Rahman, a Zürich Insurance Group klímaváltozással foglalkozó egyik vezetője szerint azonban szélesíteni kellene a kategóriába tartozók körét mindazokkal, „akiknek a közösségében közvetve vagy közvetlenül zavarokat okoz a környezetükben bekövetkező rövid vagy hosszú távú változás”. A Zürich internetes magazin szerzője szerint ezzel elfogadnánk, hogy a klímaváltozás nem csupán azonnali veszélyt jelent az emberéletre és az infrastruktúrára, hanem hosszabb távon lassan destabilizál társadalmakat és gazdaságokat. 
Erre szemléletes példa a tengerszint emelkedése. Az elmúlt harminc évben a veszélyeztetett térségekben élők száma 160 millióról 260 millióra nőtt, és 90 százalékuk szegény országok vagy apró szigetországok lakosa.

Már érződik a dominóhatás

A helyzetet tovább rontja, hogy a klímakockázatok összekapcsolódnak, és dominóhatást okoznak. „Ha például egy országban emelkedik az átlaghőmérséklet, akkor kevesebb lehet a víz, és romolhat a minősége. Ez pedig betegségek terjedését és az aszály veszélyének növekedését okozhatja, ami miatt csökken a termésátlag, az pedig visszaveti az emberek jövedelmét és szűkíti az élelmiszer-ellátást” – magyarázta.
Ezt a dominóhatást már megérezték például Szíriában, ahol 2005 és 2010 között korábban termékeny mezőgazdasági területek sivatagosodtak el, emiatt zuhant a termésátlag, 

Ugrásszerűen nőttek az élelmiszerárak, 1,5 millió falusi városokba költözött, hogy munkát keressen. Az otthon maradottak mélyszegénységbe süllyedtek, és könnyű célpontjai az Iszlám Államnak.
Bár nem ez vezetett a szíriai polgárháborúhoz, de hozzájárult a feszültség éleződéséhez. Az eredmény az elmúlt évtizedek legsúlyosabb menekültválsága. A konfliktusok és erőszak, valamint a klímaváltozásnak való kitettség kölcsönhatása más helyekre is igaz. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 2020-as jelentése szerint a konfliktusok elől menekülők 95 százaléka olyan országokból származik, ahol leginkább érződik a klímaváltozás hatása.