Egy legenda élete: Lagzi Lajcsi felemelkedése és bukása

Ha néhány óra leforgása alatt nem állt volna a feje tetejére minden, akkor Galambos Lajos, vagy ahogy az ország inkább ismeri, Lagzi Lajcsi már negyedik napja a kecskeméti börtönben ülne. Szerdán kellett volna megkezdenie a büntetését, amit még 2022 decemberében szabtak ki rá több tízmilliós értékű közműlopás és vesztegetés miatt.

Nem is rövid időről van szó: a Budapest Környéki Törvényszék másodfokon jogerősen 3 év és hat hónap börtönbüntetésre ítélte, 4 évre eltiltották a közügyektől, valamint több mint 4 millió forintot és egyéb bűnügyi költségeket kell kifizetnie. Igaz, mivel a kétség kívül legendás sztár korábban már 125 napot töltött a székesfehérvári börtönben, a bíróság által kiszabott büntetés lerövidülhet 3 év 2 hónapra. Sőt, a zenész arról is beszélt, hogy csak körülbelül egy évet kellene rácsok mögött töltenie.

Kiderült, hogy gyógyíthatatlan betegségre hivatkozva január végén kérvényezte a szabadságvesztés megkezdésének halasztását. Ennek az elbírálása folyamatban van, de mivel a vizsgálat a szerdai bevonulási határidőig nem ért éget, a bíróság intézkedett a végrehajtás megkezdésének felfüggesztéséről. Hogy pontosan milyen betegsége van az előadóművészből lett üzletembernek, az nem derült ki. Mindenesetre Galambos Lajos érzékelhette, hogy a közvéleményben sokan kétségbe vonják, hogy valóban súlyos egészségügyi gondjai lennének, legalábbis úgy nyilatkozott a Borsnak, hogy

De hogyan jutott idáig a sikeres és tehetséges Lagzi Lajcsi? Talán felületesen szemlélve Galambos Lajos esete tizenkettő egy tucat celebügynek tűnhet, pedig sokkal többről van szó. Az éppen a napokban a 62. életévét betöltő művész nem szimpla sztár véleményes vagy éppen semmilyen teljesítménnyel a háta mögött, hanem korszakos és ösztönös médiaipari zseni, aki nemcsak felfedezett egy piaci rést – mulatós zenei világ –, hanem azt úgy vonta magához és uralta le, hogy az voltaképpen egyszeri és megismételhetetlen. Nemcsak eredményében, hanem üzleti modelljét tekintve is: 1985-től a mai napig eladott hanghordozóinak száma megközelíti a 4 milliót. Ebben a cikkben az ezerfelé ágazó Lagzi Lajcsi-sztorinak azt a szálát igyekszünk felgombolyítani, hogy hogyan lett egy egyszeri trombitásból nagyhatalmú, befolyásos, dúsgazdag producer.

Mi a titka Lagzi Lajcsinak?

Galambos ​Lajos vagyok, de volt 125 nap, amikor SD 25-14-es rabnak szólítottak. Nézettségi rekordokat döntöttem a tévében, világsztárokkal léptem fel, miniszterelnököknek zenéltem, de volt 125 nap, amikor a szomszédos cellákban ülőknek játszottam egy olcsó szintetizátoron az Aranyesőt. Jól kerestem, megvehettem magamnak, amire vágytam, de volt 125 nap, amikor száz forintot kellett fizetnem érte, hogy mossanak rám a rácsok mögött. Egy szép, nagy birtokon lakom, de volt 125 nap, amikor egy kétszer háromméteres zárkában töltöttem egy napból huszonnégy órát. Imádom a családom, tűzbe mennék a feleségemért és a gyerekeimért, de volt 125 nap, amikor nem ölelhettem magamhoz, nem csókolhattam meg őket. Ötvenöt év alatt nagyon sok minden történt velem, de volt 125 nap, amelynek minden egyes percére örök életemben emlékezni fogok – ez az ajánlója annak a 2016-os könyvnek, amiben Lagzi Lajcsi megírta, szerinte mi vezetett ahhoz, hogy 2015-ben kommandósok rontottak rá a saját házában.

Az Elfújom ​az igazságot című éltrajzot sok szempontból lehet kritizálni, de egy dolgot világosan megmutat: Galambos Lajos ha lehetőséget lát, azzal azonnal élni fog, kerül amibe kerül. Akkoriban - ahogy most is - alig volt fontosabb téma a zenész eseténél a közművekkel és az ahhoz kapcsolódó vesztegetésnél. Az egész ügy rendkívül kínos, józan ésszel gondolkodva 10-ből 10 érintett a menekülést és a totális elrejtőzést választaná. Nem úgy Galambos Lajos, aki meglovagolva az országos érdeklődést inkább gyorsan kiadott egy könyvet és pénzt csinált a bukásából. Ez a kvázi mérlegelés nélküli, rendíthetetlen, azonnali üzleti mentalitás végigkíséri a művészt egész életében, sőt, talán éppen ez a sikereinek a titka.

Kicsoda Lagzi Lajcsi?

Galambos Lajos Budapesten született 1961. január 25-én egy sváb gyökerű családban, az eredeti nevük Grósz volt. Soroksáron végezte el az ének-zenei általános iskolát, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába került, később pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ma Zeneművészeti Egyetem) trombitaművészi és zenetanári diplomát szerzett. A zenei pálya nála klasszikus alma és fája történet: lényegében zenészcsaládból való, nagyapja és apja is hétvégenként lakodalmakat járva zenéltek. Galambos Lajos ha nem is világbajnok, de kifejezetten jó trombitás volt. Főiskolai végzősként ösztöndíjat kapott a Magyar Rádió szakmailag legmagasabb szinten jegyzett Stúdió 11 nevű tánczenekarában, 21 évesen pedig már a Budapest Szimfonikus Zenekar szóló trombitásként foglalkoztatta, így végigturnézta Nyugat-Európát. 

Ahogy lediplomázott, a maga útjára lépett és csak a saját stílusa foglalkoztatta. Ez összefoglalva egy modernizált szórakoztató zenét jelentett, kvázi a klasszikus Lagzi Lajcsi-féle mulatós előszobáját, amit viszont többnyire senkinek se tetszett. A fogadtatás nem tántorította el, így mindenféle háttérsegítség nélkül a saját maga által kiadott kazettákon kezdte népszerűsíteni a műfajt. Esélye nem volt koncertezni vagy fellépni, de ez sem szegte kedvét és közvetlenül a közönséggel épített kapcsolatot. Hogy ez mit jelent? Galambos Lajos 1984-ben utcazenészként kezdte, főleg az Örs vezér téren a Sugár üzletközpont előtt.

Lagzi Lajcsi a csúcson

Aztán jött az áttörés. Utólag nehezen visszafejthető, hogy ez pontosan hogy történt, de a legendárium szerint Galambos Lajos kitalálta, hogy már pedig ő megszervez egy nagyszabású utcai gálát. Mivel az utcáról jött, magával hozta a gondolatot, hogy ebben a hajléktalanok lesznek a főszerepben. Röviden: óriási visszhangja lett, ami persze annak is köszönhető, hogy akkoriban még csak hasonló rendezvény se volt. A melegételosztással egybekötött show támogatásába beszállt a Máltai Szeretetszolgálat és a honvédség is. A kezdeményezés annyira népszerű volt, hogy többször is megtartották, de ezzel párhuzamosan Galambos Lajos is igen népszerűvé vált. A rendszerváltást követő új korszakba már úgy lépett be, mint aki előtt minden ajtó nyitva áll. Ő a tévézés ajtaján lépett be, és milyen jól tette.

Persze, nem ment minden egyről a kettőre, de Galambos Lajosnak mindig volt türelme a céljai eléréséhez. Visszatekintve nehezen hihető, azonban a ’90-es évek kiforratlan állami és piaci struktúrája az aranyásás alkalmát hozta el mindenki számára. Olyanok is a tűz közelébe kerülhettek, akiknek ma talán erre semmi esélye nem lenne. (Bár igaz, hogy a világhálón újra van tér a semmiből valamit csinálni.) A zenész mindenesetre ott volt az 1997-es indulású TV2 kereskedelmi televízió alapítói között és itt vitte képernyőre a Dáridó című műsorát, amely a magyar televíziózás egyik legsikeresebb esztrádműsorának bizonyult. És hogy mi köze ennek a türelemhez? Az 1997 szilveszterén először leadott műsor ötlete már a kereskedelmi tévék indulása előtt öt évvel megvolt. Galambos Lajos, aki nemcsak főszerkesztője, hanem producere is volt a gyártásnak több riportban is elmondta, hogy barátjával, a TV2 későbbi vezérigazgatójával, Tolvay Ferenccel már 1992-ben kitalálták a Dáridót.

A Dáridó igazi kasszasiker volt. A trombitaművészért odáig voltak a nézők, a pénteki adások szintre kivétel nélkül tönkreverték a rivális RTL programját. A Dáridó Galambos Lajos önálló brandje lett, ami alapjaiban határozta meg a komplett TV2 nézettségét. Csak egy példa erre: akkora igény volt a Dáridóra – még egyszer: tehát egy televíziós műsorról beszélünk –, hogy rendszeresen szabadtéren kellett felvenni, hogy beférjen a nézősereg. 

A Dáridónak akkora húzóereje volt, hogy a tömegek mellett a szűk értelmiség körében is gyökeret vert. György Péter esztéta például az Élet és Irodalomban (!) egyedülállónak nevezte a Dáridó teljesítményét. A műsort végül 2002 őszén dobta ki a TV2, miután gyengébb számokat produkált. Galambos Lajos a közszolgálati tévéhez igazolt és Szuperbuli címmel folytatta a lakodalmas zenélést. Hogyan máshogyan, mint rekordnézettséggel.

Lagzi Lajcsi cégbirodalma

Az Opten céginformációs rendszer szerint Galambos Lajoshoz majd kéttucatnyi cég köthető. Közülük időközben többet töröltek, felszámolás vagy csődeljárás indult ellenük, esetleg cégvezetéstől eltiltott személyt regisztráltak az élén. De még így is öt vállalkozás rendben működik. A Tefagya Kft. például 2021-ben mindössze 1,6 milliós bevétellel zárt, de 2017-ben még majdnem 19 milliót hozott össze saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével. Az édesvízihal-gazdálkodásban utazó Mocsa Öregtó Halgazdálkodási és Szolgáltató Kft. ugyancsak 1,6 milliós forgalmat ért el 2021-ben, ugyanez 2019-ben a 23 milliót közelítette. A Boglárka Apartmanpark Kft. 5 milliót hozott a konyhára 2021-ben, 2017-ben 27 millió forintos értékesítése volt saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből. Az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadással foglalkozó Galiszter Kft. egy nagyságrenddel nagyobb cég: 2020-ban 136, 2021-ben 73 millió forint bevételt jegyzett. A televízióműsor összeállítása, szolgáltatása tevékenységgel futó Odirda Kft. Galambos Lajos büntetőügye nyomán gyakorlatilag bedőlt, pár százezres forgalmat bonyolított. Pedig néhány éve ez még tízmilliós volt.

Lagzi Lajcsi vagyona jóval nagyobb annál, amit a számok mutatnak. A Blikk 2021 végén arról írt, hogy az akkor válófélben lévő Galambos Lajos és felesége megegyeztek a több száz millió forintos családi vagyon elosztásáról. A zenész és üzletember arról beszélt a közműcsalási ügyében hozott elsőfokú bírósági ítélet után, hogy hatvanévesen átértékelte az életét és eladja javait, amelyekre már nincs szüksége. Példaként említette, hogy amikor karórát keresett régebben, nem egyet, hanem egyszerre hármat vett. Az Angliában, Franciaországban vásárolt minőségi bútorait és kincseit is eladná. Az Indexnek beszélt arról, hogy már a 130 hektáros boldogasszonypusztai birtoka sem fontos. Ehhez őspark, halastó, csónakház is tartozik. A villaépület 17 szobás, plusz épült egy 5 szobás vendégház és személyzeti épület is.