Meghosszabbították a szükségállapotot Új-Zélandon a Gabrielle pusztítása után

„Jelentős beruházásokat és nehéz döntéseket igényel, hogy újra összekapcsoljuk közösségeinket, és biztonságossá tegyük az ország infrastruktúráját” – hangsúlyozta Chris Hipkins új-zélandi kormányfő hétfői sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentett egy 300 millió új-zélandi dolláros sürgősségi segélycsomagot. (Egy ausztrál dollár 0,7 amerikai dollár.)

A Gabrielle ciklon február 12-én csapott le, legalább tizenegy emberéletet követelt, és hatalmas pusztítást hagyott maga után Új-Zélandon, Hipkins szerint 

A teljes kár elérheti a 13,5 milliárd ausztrál dollárt Grant Robertson pénzügyminiszter becslései szerint – nagyjából ekkora összeget költöttek Christchurch újjáépítésére a 2011-es földrengés után.
A sürgősségi segélycsomag részeként 250 millió dollárt fordítanak a kulcsfontosságú utak helyreállítására a katasztrófa sújtotta területeken, és 50 milliót kapnak a vállalkozások és mezőgazdasági termelők. A kormány azonban várhatóan további összegeket fordít majd az újjáépítésre és anyagi támogatásra.
Hipkins emellett további hét nappal meghosszabbította a szükségállapotot, amelyet a múlt héten hirdettek ki – mindössze harmadszor Új-Zéland történetében. A szükségállapot hatálya Northlandre, Aucklandre, Tai Rawhitira, Bay of Plentyre, Waikatóra, Hawke’s Bayre és Tararuára vonatkozik. 

A rendőrség megerősítette, hogy a ciklon miatt tizenegyen vesztették életüket, a legtöbben az Északi-szigeten található Hawke’s Bayben, de mintegy 2200 embert még mindig keresnek, az áldozatok száma várhatóan még emelkedni fog. A kommunikációs problémák tovább nehezítik a helyzetet. Új-Zéland a Reuters összefoglalója szerint 60 Starlinket telepített a kommunikáció helyreállítására, és további harminc úton van. 

A BBC tudósítása szerint az érintett területeken a teljes termés tönkrement, a Gabrielle-t megelőző többhetes esőzések okozta áradásokban egész nyájak pusztultak el. Egyelőre nem tudni, mekkora biztosított kárt szenvedtek a mezőgazdasági termelők, de a katasztrófa miatt várhatóan emelkedni fognak az élelmiszerárak, ami tovább erősíti az inflációs nyomást. Az infláció pedig így is a majdnem három évtizedes csúcsot jelentő 7,2 százalékon áll.