Ázsia legnagyobb városainak egy része víz alá kerülhet 2100-ra egy friss tanulmány szerint. A tengerszint emelkedéséhez a klímaváltozás mellett hozzájárul az óceánok természetes szintingadozása, amelyet eddig jelentősen alábecsültek a szakértők, figyelmeztettek a Nature Climate Change című szaklapban publikált jelentés szerzői.
A hiba elkövetése érthető, mivel a természetes szintingadozás igen változékony és kiszámíthatatlan, a hatását ezért nehéz számszerűsíteni. Ha azonban a legrosszabb lehetőséget vesszük figyelembe, és hozzávesszük az éghajlatváltozás várható következményeit, akkor az eredmény tragikus lehet, különösen azért, mert sok tengerparti ázsiai nagyvárosban egyébként is gyakoriak az áradások.
A Fülöp-szigetek fővárosában, az agglomerációval együtt 13 millió lakosú Manilában a tanulmány előrejelzése szerint a következő száz évben 18-szor gyakrabban önt majd ki a tenger – kizárólag a klímaváltozás következében.
Ha azonban a tengerszint természetes ingadozásait is figyelembe vesszük, akkor az áradások gyakorisága a korábbi 96-szorosára ugrik.
A tanulmány következtetései megerősítik, mennyire sürgető felvenni a harcot a klímaváltozás ellen, nyilatkozta ezzel kapcsolatban a CNN-nek Lourdes Tibig, a városok fenntarthatóságát vizsgáló Fülöp-szigeteki intézet klímakutató tanácsadója.
A világnak az eddiginél sokkal gyorsabban és ambiciózusabban kell cselekednie, hogy megvédje a tengerparti megavárosokban lakó milliók életét
– figyelmeztetett.
Nem Manila azonban az egyetlen érintett. A French National Center for Scientific Research, a francia La Rochelle Egyetem és az amerikai National Center for Atmospheric Research kutatói által készített tanulmány szerint hasonló veszélyek fenyegetik a több mint 11 millió embernek otthon adó thaiföldi fővárost, Bangkokot, a vietnami Ho Si Minh-várost (9 millió), a mianmari Rangunt (5,6 millió), az indiai Csennait és Kolkatát (5,9, illetve 14,6 millió), valamint több szigetet a csendes- és az indiai-óceán nyugati részén. A tengervíz szintje emelkedni fog az Egyesült Államok és Ausztrália nyugati partján is.
Csak Ázsiában több mint ötvenmillió, egyedül Indiában majdnem harmincmillió ember életét befolyásolhatja a vízszint emelkedése,
ám ezt a hatást valószínűleg csak az évszázad végére érzik meg. Ha azonban növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának üteme, akkor a veszély fenyegetőbbé válik, figyelmeztettek a szerzők.
A politikusoknak és a közvéleménynek pedig aggódnia kéne e potenciális fenyegetés miatt. „Politikai szempontból a legrosszabbra kell felkészülnünk” – fogalmazott a tanulmány egyik szerzője, Aixue Hu, az NCAR kutatója.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a természetben előforduló olyan események, mint például az El Niño, amelyek a szokásosnál melegebbé teszik a Csendes-óceán nyugati felének, Ausztráliának és Ázsiának nagy részét, akár 20-30 százalékkal növelhetik az éghajlatváltozás miatt várható tengerszint-emelkedést, ami szélsőségesen súlyos árvizeket okozhat.
A szokásosnál nagyobb árvizeket pedig már tavaly is megtapasztalhattuk. Az Európai Unió Copernicus klímaváltozási szolgálata szerint a 2022-es a klímaszélsőségek éve volt, halálos áradásokat okozott Pakisztánban és gyakori áradásokat Ausztráliában. Ráadásul az óceánok vizének hőmérséklete eddig soha nem tapasztalt szintre emelkedett, és ez a folyamat az előrejelzések szerint folytatódik.
Azt prognosztizáljuk, hogy 2023 még melegebb lesz, mint 2022
– figyelmeztetett januárban Gavin Schmidt, a NASA klímatudósa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.