késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Magyarországon főként a mezőgazdasághoz kapcsolják a munkacélú kizsákmányolást
Becslések szerint az emberkereskedelemnek ma Magyarországon 36 ezer áldozata lehet, akik a munka- és a szexuális célú kizsákmányolásban, a házi rabszolgatartásban, valamint a kényszerkoldultatásban érintettek. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország) kvalitatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok leginkább az emberkereskedelem azon formáival vannak tisztában – mint például a gyermek- vagy szervkereskedelem –, amelyek nem igazán jellemzők Magyarországon.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország) az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Nonprofit Közhasznú Kft.-vel közösen megvalósított „Ne hagyd, ne tedd!” kampány keretében kvalitatív kutatásban vizsgálta a magyarok véleményét az emberkereskedelemről.
A mezőgazdasághoz kapcsoljuk leginkább a kizsákmányolást
Ma Magyarországon minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében.
A felmérésben részt vevők leginkább a gyermekekkel való kereskedést, a szexuális kizsákmányolást és a szervkereskedelmet azonosítják a fogalommal. Ennél azonban sokkal gyakoribb jelenség a munkacélú kizsákmányolás, amelynek során az emberkereskedők a megtévesztett áldozatokat munkavégzésre kényszerítik, amelyért nem kapnak rendes fizetést, esetenként korlátozzák szabad mozgásukat, esetleg bántalmazzák is őket. A kutatás rávilágított, hogy a munkacélú kizsákmányolást nem azonosítják az emberkereskedelem bűncselekményével, a csicskáztatás fogalmával (házi rabszolgaság, pedig szinte egyáltalán nincsenek tisztában.
A megkérdezettek Magyarországon főként a mezőgazdasághoz, valamint részben az építőiparhoz kapcsolják a munkacélú kizsákmányolást;
a felmérésben részt vevők szerint az esetek többségében fizikai munkáról van szó, legyen az állatgondozás, terménybetakarítás vagy építőipari segédmunka, de felmerülhetnek még ház körüli és háztartási munkák is.
A válaszadók a külföldi munkacélú kizsákmányolás kapcsán szintén a mezőgazdaságra és az építőiparra gondolnak először, és már hallottak ilyenre példákat is a közvetlen környezetükben. A megkérdezettek szerint ez Magyarországon is jellemző lehet, ez esetben a hazánkba keletről érkező vendégmunkások lehetnek érintettek.
Félnek a lebukástól a prostituáltak kliensei
A megkérdezettek minden olyan szexuális tevékenységet elítélnek, amely a nők prostitúcióra való kényszerítésén alapul. A válaszadók egy része ugyanakkor csak a kényszerített prostitúciót ítéli el, az önként vállalt formájával kapcsolatban megengedőbb. Az interjúalanyok szerint a klienseket általában nem érdekli, hogy a prostituáltak önszántukból vagy kényszer hatására kínálják szolgáltatásaikat, így az sem várható tőlük, hogy hatósági bejelentést tegyenek azokról az esetekről, amikor kényszerítő tevékenységet érzékelnek – ráadásul a kuncsaftok a saját lebukásuktól is tartanak.
A vásárlók adják a másodlagos keresletet
A kutatásból kiderült az is, hogy a kizsákmányolás jelenségét a legtöbben az elkövetői oldal szereplőihez kötik (házi rabszolgatartók, külföldön működő vállalkozások, munkaerő-közvetítők).
Csak másodlagos keresletként hivatkoznak a kizsákmányolt módon előállított termékek és szolgáltatások vásárlóira, annak ellenére, hogy az utóbbi csoportba számszerűleg többen tartoznak. A legkülönfélébb gazdasági ágazatokból és a világ legkülönbözőbb pontjairól érkezhetnek hozzánk olyan árucikkek, amelyek előállítása nagy mennyiségű kizsákmányolt emberi munkaerőt igényel. A megkérdezettek szerint azonban ezeket a termékeket nem Magyarországon, hanem távoli földrészeken, Ázsiában, Dél-Amerikában állítják elő, a keresleti és a kínálati oldal így területileg teljes mértékben elválik egymástól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.