Irán és Szaúd-Arábia megegyezett a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról: a megállapodás létrejöttét Pekingben jelentették be négy napon át tartó, korábban nem nyilvános tárgyalások után, amin a két rivális magas rangú tisztviselői, valamint a volt kínai külügyminiszter, jelenleg a Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója, Vang Ji vett részt.
A felek között Kína mellett Irak és Omán is közvetített.
A megállapodás részeként két hónapon belül újra megnyitják nagykövetségeiket, valamint a két ország külügyminisztere személyesen is fog találkozni. Az egyezség része, hogy a két rivális nem avatkozik bele egymás belügyeibe és tiszteleten tartják egymás szuveneritását. Megállapodtak továbbá egy 2001-ben aláírt biztonsági együttműködésről szóló szerződés, valamint egy kereskedelemről és gazdaságról szóló egyezmény aktiválásról is – írja a Reuters.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője közölte: az Egyesült Államok üdvözöl minden olyan erőfeszítést, amely a jemeni háború befejezéséhez és a közel-keleti feszültségek enyhítéséhez járul hozzá, bár Washington aligha örülhet annak, hogy riválisa ilyen nagy diplomáciai győzelmet aratott. Vang Ji szerrint a párbeszéd és a béke győzelme, hogy Szaúd-Arábia és Irán helyreállította diplomáciai kapcsolatait. Hozzátette: Peking továbbra is konstruktív szerepet fog játszani a világban. A bejelentést üdvözölte a szintén közvetítőként fellépő Irak is.
Szaúd-Arábia 2016-ban szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Iránnal, miután perzsa tüntetők megrohamozták a teheráni szaúdi nagykövetséget egy síita lelkész szaúd-arábiai kivégzését követően. A két ország között már korábban is fagyos volt a viszony.
A két regionális hatalom mindent elkövetett az elmúlt években, hogy kiterjessze befolyását a Közel-Keleten, miközben kapcsolataikat etnikai és vallási viszály is jellemzi. Mindketten az iszlám két fő ágának egyikét követik – Irán nagyrészt síita muszlim, míg Szaúd-Arábia vezető szunnita muszlim hatalomnak tekinti magát.
Ez a vallási megosztottság tükröződik a Közel-Kelet tágabb térképén,
ahol más országok is síita vagy szunnita többségűek, amelyek közül néhányan Teheránhoz vagy Rijádhoz fordulnak támogatásért. Történelmileg Szaúd-Arábia a muszlim világ vezetőjének tekintette magát. Ezt azonban 1979-ben az iráni iszlám forradalom megkérdőjelezte, amely új típusú államot hozott létre a régióban – egyfajta forradalmi teokráciát –, amelynek kifejezett célja volt, hogy ezt a modellt a saját határain túlra is exportálja.
Az Egyesült Államok vezette 2003-as iraki invázió megdöntötte Szaddám Huszein szunnita kormányát, ami Irán egyik fő ellenfele volt. Ezzel a perzsa állam egyik fontos katonai ellensúlya szűnt meg. Ez megnyitotta az utat egy síita dominanciájú kormány előtt Bagdadban, és az ország azóta Irán szövetségese lett. 2011-ben az arab világban zajló felkelések politikai instabilitást okoztak az egész régióban. Irán és Szaúd-Arábia kihasználták ezeket a zavargásokat, hogy kiterjesszék a befolyásukat. A szaúdi–iráni rivalizálás több szempontból is a hidegháború regionális megfelelője,
Teherán és Rijád közvetlenül nem harcolnak egymással, de számos proxy háborúban (olyan konfliktusok, amelyekben rivális feleket és milíciákat támogatnak) vesznek részt a régióban.
Szíriában a Bassár el-Aszad elnöknek nyújtott iráni és orosz támogatás lehetővé tette, hogy a szír kormánycsapatok nagyrészt legyőzzék a Szaúd-Arábia által támogatott lázadó csoportokat. Jemenben a perzsa állam a húszi lázadókat segíti, vele szemben szaúdi vezetéssel egy koalíció az ottani kormányzat mellett avatkozott be. Eközben Libanonban Irán szövetségese, a síita milíciacsoport, a Hezbollah egy politikailag erős tömböt vezet és jól szervezett katonai szervezete is van, miközben Rijád a Hezbollah riválisai mögött áll.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.