BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
U.S. President Bill Clinton (L), Russian President Boris Yeltsin (C) and Ukrainian counterpart Leonid M. Kravchuk (R) join hands 14 January 1994 after signing the nuclear disarmament agreement in the Kremlin.  Under the agreement Ukraine, the world's third largest nuclear power, said it would turn all of its strategic nuclear arms over to Russia for destruction. (Photo by SERGEY SUPINSKI / AFP)
US-CLINTON-YELTSIN-KRAVCHUK

Bill Clinton felelősnek érzi magát Ukrajna lerohanásáért

Az Egyesült Államok 42. elnöke harminc évvel ezelőtti eseményekért fejezte ki sajnálkozását, amelyek Budapesten érték el a csúcspontjukat.

Személyes felelősséget érez az ukrajnai háborúért Bill Clinton, holott már több mint két évtizeddel ezelőtt töltötte be az Egyesült Államok elnöki posztját, 1993 és 2001 között. 

U.S. President Bill Clinton (L), Russian President Boris Yeltsin (C) and Ukrainian counterpart Leonid M. Kravchuk (R) join hands 14 January 1994 after signing the nuclear disarmament agreement in the Kremlin.  Under the agreement Ukraine, the world's third largest nuclear power, said it would turn all of its strategic nuclear arms over to Russia for destruction. (Photo by SERGEY SUPINSKI / AFP)
US-CLINTON-YELTSIN-KRAVCHUK
Fotó: Sergey Supinski / AFP

Az eseménysorozat, amelyre utalt nyilatkozatában az ír RTÉ televíziónak, három évtizeddel ezelőtt kezdődött, és az 1994. december 5-én a magyar fővárosban aláírt Budapesti Memorandumban csúcsosodott ki. 

Személyes felelősséget érzek, mert én vettem rá őket (Ukrajnát), hogy adják fel az atomfegyvereiket

– mondta a 76 éves volt elnök. Hozzátette: ha az ukránoknak még mindig megvan a nukleáris arzenáljuk, Oroszország aligha támadta volna meg őket.

A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna egy darabig megtartotta a területén elhelyezett volt szovjet atomfegyvereket, és 1994-ben még a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkezett. Az Egyesült Államokat három évtizeddel az események után kritikák érik a megegyezésért ezekről a fegyverekről, amelyet tető alá hozott. 

A Newsweek Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselőt idézi, aki a Fox Newsnak idézte fel még Clinton nyilatkozata előtt, hogy az atomfegyverek feladására az USA, az Egyesült Királyság és Oroszország garanciái mellett került sor, majd feltette a kérdést:

Hol vannak ezek a garanciák? Ma éppen bombáznak és megölnek minket.

Az ukrán leszerelésről szóló nyilatkozatot 1994. január 14-én Clinton és az akkori orosz és ukrán elnök, Borisz Jelcin, illetve Leonyid Kravcsuk írta alá Moszkvában. Az év végén aláírt Budapesti Memorandumban az amerikaiak, a britek és az oroszok biztonsági garanciák nyújtásával vállalták, hogy nem alkalmaznak erőt Fehéroroszországgal, Kazahsztánnal és Ukrajnával szemben, az utóbbiak pedig átadják atomfegyvereiket Oroszországnak.

Bár Clinton sajnálkozását fejezte ki, a szakértők nem feltétlenül értenek egyet azzal, hogy bármin is változtatott volna, ha a szóban forgó fegyverek az említett időben Ukrajnában maradnak. A Newsweek Clara Guestet, a londoni King’s College szakértőjét idézi, aki egy éve azt írta, hogy a frissen függetlenné vált Ukrajna anyagiak hiányában aligha lett volna képes fenntartani a nukleáris fegyvereket és létesítményeket, vagy új alkatrészeket gyártani.

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.