BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyre durvábbak a tüntetések, és egyre keményebbek a válaszlépések

Csak 2023 márciusában 13 országban vetettek be tömegoszlató fegyvereket: egy friss jelentés szerint egyre gyakoribbak a rendőri túlkapások és a hatalmi visszaélések a tüntetéseken, ami riasztó tendenciát vetít előre

Világszerte több mint 120 ezren szenvedtek könnygáz okozta súlyos sérülést 2015 óta – derül ki egy március 22-én közzétett tanulmányból. 

Protests as Pakistanâs ex-premier Khan barred from holding public office
ISLAMABAD, PAKISTAN, OCTOBER 21: Pakistani security forces respond to protesters with tear gas as thousands of supporters of Pakistan's former Prime Minister Imran Khan took to the streets to protest against his disqualification by the election authority in Islamabad, Pakistan on October 21, 2022. Pakistan's top election body disqualified former Prime Minister Imran Khan for allegedly selling gifts he received from foreign dignitaries, igniting another political turmoil in the South Asian nuclear country. (Photo by Muhammad Reza/Anadolu Agency via Getty Images)
A pakisztáni biztonsági erők könnygázt vetnek be a tüntetőkkel szemben 2022. október 21-én.
 Fotó: Getty Images

Csak 2023 márciusában tömegoszlató fegyvereket vetettek be Bangladesben, Etiópiában, Franciaországban, Görögországban, Izraelben, Olaszországban, Pakisztánban, Peruban, Dél-Afrikában, Srí Lankán, Törökországban és az Egyesült Államokban – szerepel Physicians for Human Rights and the International Network of Civil Liberties jelentésében.

Dr. Rohini Haar, a kutatás vezető szerzője elmondta, hogy a tömegoszlató fegyverek 2016 óta széles körben elterjedtek: a gazdagabb és szegényebb országokban egyaránt bevetik őket. Az elmúlt nyolc év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy 

a kevésbé halálos fegyverek, így a könnygáz és a gumilövedékek is okozhatnak maradandó egészségügyi károsodást, például vakságot, agykárosodást, belső vérzést, égési sérüléseket és halláskárosodást

– írja a Telegraph. Ráadásul a tömegoszlató fegyverek épp ellentétes hatást váltanak ki, szítják az erőszakot, ahelyett, hogy csillapítanák.

A kutatók szerint egyre többször vetik be tüntetéseken a sokkolókat és az elektromos sokkolópajzsokat, amelyeket korábban elsősorban letartóztatások esetén használtak. A jelentés egyre nagyobb problémának tekinti a vegyi anyagokkal megspékelt vízágyúkat is. 

Komoly problémának nevezhető az is, hogy a gyártók továbbra is egyre erősebb és veszélyesebb fegyvereket fejlesztenek ki, mivel egyre többet akarnak eladni 

– írja a jelentés. A kutatás szerzője szerint nem szabadna tovább fejleszteni a tömegoszlató fegyvereket. Kezdetben csupán néhány amerikai és brit gyártócég gyártott gumilövedékeket, az elmúlt 40 évben azonban már többtucatnyira nőtt a számuk világszerte. A tömegoszlató fegyverek globális piacát 2019-ben 867,4 millió dollárra becsülték.

A jelentés számos olyan esetet részletez, amikor a tüntetők életveszélyes sérüléseket szenvedtek, vagy életüket vesztették. A 21. század leghalálosabb futballtragédiája az indonéziai Malangban található Kanjuruhan stadionban történt 2022. október 1-jén, amikor a rendőrség könnygázt lőtt a zsúfolásig megtelt stadionba. A kialakult káoszban 135 szurkoló halt meg, köztük 40 gyermek, és több mint 500-an sérültek meg.

A Brit Birodalom volt az első, amely gumilövedékeket vetett be tömegoszlatásra. Az 1880-as években brit katonák fából készült seprűnyelek lefűrészelt darabjait lőtték a lázadókra Szingapúrban. Az 1960-as évekre az Egyesült Királyságban kifejlesztették a valamivel fejlettebb gumilövedéket, amelyeket Hongkongban, Malajziában és Szingapúrban használtak a tüntetők ellen.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.