Megszorítások Budapesten: drágább BKV-bérlet, megtagadják az adófizetést? – az egész város azt találgatja, mit jelent be Karácsony Gergely

Szerda 11 órakor kiáll a nyilvánosság elé Karácsony Gergely, hogy bejelentse Budapest legújabb megszorítócsomagját. A főpolgármester egész pontosan Megvédjük Budapestet! címmel tart rendkívüli sajtótájékoztatót, hogy ismertesse a főváros – ahogy a városvezetés nevezi – túlélőprogramját.

Hogy Budapesten megszorítások lesznek, az múlt csütörtök óta lehet tudni. Akkor az általános főpolgármester-helyettes, Kiss Ambrus ismertette, hogy a főpolgármestertől azt a feladatot kapta, hogy egy hét leforgása alatt állítson össze egy akciótervet, ami lehetővé teszi a főváros megmentését a csődtől. A városvezetés szerint ugyanis legkésőbb június végére túljutnak azon a gazdálkodási ponton, ami után már nem fenntartható a működés. Az állítást alátámasztására számokat is hoztak: 

Pedig a főváros pénzügyi takarójának a vége mínusz 25 milliárd, eddig tart a folyószámlahitel-kerete. Vagyis ennél tovább elméletileg sem nyújtózkodhatna. Ehhez képest a városvezetés április közepén már tisztán látja, hogy ennek a háromszorosát is eléri majd a hiány.

Hogyan jutott a csőd szélére Budapest?

Mindez azért okozhat komoly értetlenséget, mert egyrészt az elmúlt bő tíz évben a „legatyásodott Budapest” állapottól már elszoktak az emberek. A főváros stabil pénzügyi lábakon állt. Másrészt 2020 januárjában még 186,2 milliárd pluszban volt Budapest. Ez lényegében a sokat emlegetett Tarlós-örökséget jelentette, a leköszönt főpolgármester összességében 200 milliárdos tartalékkal adta át utódjának a kasszát. Hiába a tetemes összeg, mindez 2023 januárjára 10 milliárd forintra olvadt, majd mostanra lényegében lenullázódott. Adja magát a kérdés, hogy mire ment el a pénz. Erre egzakt elszámolást eddig nem láttunk, de Kiss Ambrustól legalább néhány tételt meg lehet tudni. E szerint

• a szolidaritási adó emelése 67,6 milliárdot emésztett fel, 
• a közösségi közlekedés bevételeinek pótlásra 81 milliárd ment el,
• a fővárosi dolgozók (27 ezer ember) béremelése 45 milliárd forintba került,
• az elszálló kamatkörnyezet pedig 12 milliárdot vitt el.

Ez tehát a mérleg egyik nyelve, de van egy másik is, amiről ritkábban beszél Budapest vezetése. Ez pedig az iparűzési adó növekedése: 2019-ben még 164 milliárd forint fölött rendelkezhetett a városháza, az idén már viszont csaknem 272 milliárdot terveztek be. 

A március 15-i határidőre 79,2 milliárd forint folyt be, a következő iparűzésiadó-összegek május végén és szeptember közepén esedékesek. 

Milyen megszorításokat jelenthet be Karácsony Gergely?

Akárhogy is, mivel a városvezetés benyomása szerint a kormány nem mutat szándékot arra, hogy magára vállalja a főváros finanszírozását, úgy döntött, hogy maga kísérli meg megoldani a problémát. Ez ölt testet a túlélő programban. Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy szabad kezet kapott Karácsony Gergelytől, bármihez hozzányúlhat. Két tabu van: a szolgáltatások színvonala nem csökkenhet és a béreket is ki kell fizetni. A csomagot a főpolgármesteri kabinet megtárgyalta, a szükséges döntéseket pedig az áprilisi közgyűlésen meg kívánják hozni. 

Pontosan két óra múlva kiderül, hogyan húzza meg a nadrágszíjat a főváros. Azonban addig is a működési kiadások vizsgálata támpontot adhat a várható lépések kapcsán. A közösségi közlekedésnek, tehát a BKV-nak és a BKK-nak 37 százalékos a része, a központi költségvetésnek 19 százalékos aránnyal fizetnek be, 8 százaléknyi tortaszelete van a kamatkiadásoknak és a költségek 5 százaléka a közvilágításra megy el. Mindebből logikus, hogy a két legfajsúlyosabb tételhez nyúljanak hozzá, a közlekedéshez és az adóbefizetésekhez. De vajon hogyan?

1. Mivel a közszolgáltatások színvonalának rontását Karácsony Gergely nem engedi – vagyis nem járhat kevesebb busz és villamos –, mindez megágyazhat a gondolatnak, hogy emeljenek a BKV jegy- és bérletárain. Kisebb jelentőségű drágítások eddig is voltak, de a két fő termék, a havi bérlet és a vonaljegy ára tíz éve változatlan. Könnyen elképzelhető, hogy a városvezetés most meghúzza ezek emelését is. Ennek esélyét viszont tompítja, hogy a városvezetés előszeretettel hangoztatta, hogy nem akarják a budapestiekre hárítani a válságot, sőt, azt is többször kijelentették, hogy nem fognak hozzányúlni a bérlet és a vonaljegy árához. Csakhogy a múlt hét óta más szelek fújnak.
2. A másik potenciális, sokkal inkább belpolitikai felhangú lépés, hogy Budapest kvázi nem tesz eleget az adófizetési kötelezettségének és nem utalja át a szolidaritási adót az államkasszába. Az idén eddig mintegy 16 milliárdot fizethettek ezen a címen, további körülbelül 40 milliárdra van kötelezettségük. Ez jelentős összeg, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy ez nem valamiféle specifikus Budapest-adó, hanem mindegyik nagyváros fizeti (Debrecen, Szeged, Miskolc, Győr, Székesfehérvár súlyos milliárdokat) azért, hogy ebből segítsék a leszakadó, szegényebb településeket. Ha Budapest nem hajlandó ebben részt vállalni, azzal egyfelől egyértelmű jogszabálysértést követne el, ugyanakkor a lassan felpörgő önkormányzati kampányban nem szenved el politikai kárt a választók előtt, sőt. Ezt a lépést jóval könnyebb pozicionálni a nyilvánosságban. Arról, hogy a szolidaritási adót Budapest nem feltétlenül tudja befizetni, a főpolgármester maga beszélt a napokban. 

Persze az sem zárható ki, hogy a városvezetés több elemből álló megszorítási programot hirdet meg, és nem csak a legnagyobb tételeken akar faragni. Azonban az kétségtelen, hogy a városháza a legkönnyebben akkor van kint a vízből, ha a legnagyobb kiadásait próbálja meg valahogyan mérsékelni. Hamarosan kiderül, milyen útra lép rá Karácsony Gergely.