Régóta várt magyarázat: Putyin hírhedt főpapja elárulta, miért tört ki az orosz–ukrán háború

Bár a nyugati keresztény világ már maga mögött hagyta legfőbb eseményét, az ortodox keresztények életében még javában tart a húsvéti időszak. A keleti keresztény egyházak az idén április 14–17. között tartják az ünnepet, tehát egy héttel később, mint a nyugati keresztény kultúrkörben. A különbség oka az eltérő naptárhasználat: Nyugaton a Gergely-naptár van érvényben 1582 óta, a pravoszláv egyház viszont megtartotta a régi, Krisztus után 46-ban bevezetett Julianus-kalendáriumot.

Oroszországban a vallás terén az ortodox felekezet a meghatározó, a 150 milliós lélekszámú ország mintegy 70 százaléka vallja magát ortodoxnak. Az orosz ortodox egyház feje a pátriárka, a posztot 2009 februárja óta Kirill tölti be. 

Kicsoda Kirill pátriárka?

A most 76 éves egyházi vezető Putyin orosz elnök hűséges szövetségese, előszeretettel emlegetik Putyin főpapjaként, de ez távolról sem jelent alárendelti szerepet. Sokkal inkább egyenrangú partnerségről beszélhetünk, ami nem véletlen. Ahogy arra Cyril Bret Oroszország- és Kelet-szakértő rávilágított: Kirill pátriárka jelentős hatást gyakorol a civil társadalomra, az ortodox hívőkre és az orosz kormányra, ezért rendkívül befolyásos Oroszországban. De nem csak ott. Fontos látni, hogy 

Emiatt pedig a nemzetközi súlya is hihetetlenül erős. Az oroszországi beágyazódottságára visszatérve, Kirill pátriárka szoros kapcsolatokat ápol a kormányzati elittel, különösen Putyin pártja, az Egységes Oroszország konzervatív ágával. Bensőséges a viszonya Dmitrij Medvegyev volt orosz elnökkel, jelenlegi miniszterelnökkel, és ténylegesen Vlagyimir Putyin bizalmi körének tagja. Rendszeresen négyszemközt találkozik az orosz elnökkel, arra is több példa van, hogy közösen vonulnak el orosz kolostorokba. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy Kirill megosztó személyiség, akinek a pályafutását a kétségtelen politikai érzékén túl botrányok is jellemeznek. Olyan fotók jelentek meg róla, amelyek az állítólagos luxusjachtozását örökítették meg, illetve az is kiderült, hogy egy 20 ezer font értékű, átszámítva mintegy 8 millió forintos Breguet Réveil du Tsar aranykarórát hord. Ezek, illetve feltételezett KGB-s múltja aláássák lelki vezetői tekintélyét.

Miért fontos, mit mond Putyin főpapja az orosz–ukrán háború kitöréséről?

Ezzel együtt is Kirill megkerülhetetlen szereplője az orosz közéletnek, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a nemzetközi politikának is, miután aktívan alakítja azt. Elég csak arra gondolni, hogy Putyin az ő kérésére rendelt el először az orosz–ukrán háború kitörése óta fegyvernyugvást az ortodox karácsonyra tekintettel. Az is igaz, hogy az inváziót Kirill egyértelműen támogatja, ezt a véleményét pedig több prédikációjában is kifejtette. Így tett a mostani ortodox húsvéti időszakban is, amikor Jézus jeruzsálemi bevonulásának ünnepén – egészen pontosan a Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott liturgia utáni étkezés során – a háborúról is beszélt. (A videó nagyszombati istentisztelet celebrálásáról számol be – a szerk.)

Az elhangzottaknak az adja a jelentőségét, hogy magyarázatott adnak arra, miért döntött az orosz hatalom Ukrajna lerohanása mellett. Ez a kérdés a háború elindulása óta foglalkoztatja a közvéleményt. Jó néhány geopolitikai indoklás született, de a filozófiai, ha úgy tetszik a spirituális mozgatórugók ilyen konkrét tálalásban eddig homályban maradtak a nyilvánosság előtt. Az ortodox főpap szavai azért is lényegesek, mert világosan kirajzolódik belőle, hogy a konfliktus mögött nemcsak reálpolitikai, hanem elvi okok is meghúzódnak.

Mit mondott Putyin főpapja az orosz–ukrán háború kitöréséről?

Kirill azt mondta, hogy Oroszország és a Nyugat katonai összecsapása a közös értékek hiánya miatt következett be. Kifejtette, hogy a nyugati országokban nincsenek keresztény értékek. 

– fogalmazott. Azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország nem anyagi javakhoz ragaszkodik – ez is az igazát erősíti, hanem az oroszok hitét és erkölcsi értékrendjét védi, mert nem akarja a romlottságot normalitássá tenni.