Második forduló dönt Erdogan sorsáról

Egyik jelölt sem szerezte meg az első fordulós győzelemhez szükséges többséget a vasárnapi török elnökválasztáson, így azt a két hét múlva tartandó második forduló döntheti el. 

A választás tétje, hogy Törökország visszatér-e a szekuláris és demokratikus pályára, vagy folytatódik Recep Tajjip Erdogan egyre inkább autoriter uralma, hogyan száll szembe az ország a vágtató infláció miatt kialakult megélhetési válsággal és miként alakulnak a török kapcsolatok Oroszországgal, Európával és az Egyesült Államokkal.

és az urnák 97 százalékának összegzése után 49,39 százalékos szavazati aránnyal vezetett az ellenzéki Kemal Kilicdarogluval szemben, aki a voksok 44,92 százalékát szerezte meg az állami hírügynökség, az Andalou adatai szerint. 

A választási bizottság az urnák 91,93 százalékos feldolgozottsága mellett 49,49 százaléknyi Erdogan-szavazatról számolt be, amellyel az elnök az élen állt. Ankarában Erdogan híveinek ezrei gyűltek össze ünnepelni, azonban azzal ők is tisztában vannak, hogy az elnök személyéről csak a második forduló dönt.

Bár az elnökválasztási eredmények a lakosság megosztottságáról tanúskodnak, a parlamentben az Erdogan mögött álló koalíció szerezhet többséget. A hatpárti koalíció által indított Kilicdaroglu így hiába vezetett 50 százalékot meghaladó többséggel néhány, szoros versenyt mutató közvélemény-kutatásban, az első fordulóban aligha szerez többséget, sőt úgy tűnik, hátrányból vág neki a második fordulónak. Szakértői vélemények szerint is a 20 éve uralkodó Erdogan az esélyes a május 28-i második fordulóban.

A harmadik helyen végző nacionalista Sinan Ogan 5,3 százaléknyi szavazatot szerzett, így akár királycsinálóvá is válhat a következő fordulóban. Ugyanakkor 

Kilicdaroglu szerint Erdogan pártja megsemmisíti a török népakaratot azzal, hogy több mint ezer urna szavazatainak összesítését akadályozza, és arról is beszélt, nem fogják hagyni, hogy az elnök ezzel kész helyzet elé állítsa őket. Ennek ellenére az ellenzéki főhadiszálláson a hangulat nem volt túl vidám, hiszen Kilicdaroglu hívei győzelemre számítottak.

Az egész világ által követett választás tétje óriási, és az eredmények kihatással lesznek Törökország határain túl is. A Putyin fontos szövetségeseként számon tartott Erdogan győzelme várhatóan elégedettséggel töltené el a Kremlt, míg a Biden-adminisztráció vagy épp több európai és közel-keleti ország, amely nem találja a hangot a politikussal, kevésbé szerencsésnek tartaná az elnök újabb ciklusát.

A modern Törökországot leghosszabb ideje vezető Erdogan globális szereplővé tette hazáját és jó néhány infrastrukturális megaprojektet valósított meg a modernizáció jegyében, köztük hidakat, repülőtereket és jelentős, külföldön is versenyképes fegyveripart hozott létre. Ugyanakkor az erdogani gazdaságpolitika nem igazán nevezhető sikernek, hiszen az elszabaduló infláció miatt megélhetési válsághoz vezetett. Az országot sújtó földrengésre adott válasz miatt is joggal kritizálhatta az ellenzék a kormányzó elnököt.

Kilicdaroglu kampányában a demokrácia helyreállítását ígérte az elmúlt évek elnyomása után és visszatérést a hagyományosabb gazdaságpolitikához, valamint a kiüresített intézmények hatalmának visszaállítását. Győzelme esetén több ezer politikai fogoly is szabadulhatna a börtönökből. Ugyanakkor a 69 éves jelenlegi elnök állítja, hogy tiszteletben tartja a demokráciát. Az elnök mögött álló szövetség, így az erdogani, iszlamista gyökerű AKP és szövetségese, a nacionalista MHP és mások a vártnál jobban szerepeltek az ugyancsak vasárnap tartott parlamenti választásokon, így többségbe kerülhetnek a törvényhozásban – írja a Reuters.

Az eredmények hatására a török líra két hónapos mélypontra zuhant a dollárral szemben, egy zöldhasúért 19,70 lírát kellett adni, mielőtt 19,66-ig erősödött az árfolyam, ám ezek az értékek nem sokkal maradnak el a február végi, március eleji, a földrengést követő 19,80-as mélyponttól.