Kevesebb gyerek születik Amerikában, mint a koronavírus-járvány előtt

Nem egészen 3,7 millió gyerek született tavaly az Egyesült Államokban a járványügyi hatóság (Centers for Disease Control and Prevention – CD) csütörtökön nyilvánosságra hozott előzetes adatai szerint. Folyamatosan nő azoknak a nőknek a száma, akik 35 évnél idősebb korban szülnek, de ez nem ellensúlyozza a rekordalacsony szülési rátát a tinédzserek és a húszas éveik elején járók körében.

Az adat nem teljes körű, a születési anyakönyvi kivonatok 99 százalékának feldolgozásával született, és azt jelenti, hogy háromezer gyerekkel kevesebb született tavaly, mint egy évvel korábban. 

2021-ben némi javulás, 1 százalékos növekedés következett – emlékeztetett az AP hírügynökség. Ezt szakértők azzal magyarázzák, hogy a járvány elején a párok egy része elhalasztotta a gyermekvállalást a bizonytalanságok miatt. A legtöbb nő változatlanul a harmincas évei elején szül, őket a húszas éveik végén járók követik. 

A latin-amerikai származásúak körében 6 százalékkal nőtt a születések száma tavaly, meghaladta a teljes születésszám 25 százalékát.
A fehér anyák szülte babák teszik ki még mindig az összes újszülött felét, bár ebben a körben 3 százalékkal csökkent a születésszám. Az afroamerikaiaknál a visszaesés 1 százalékos, és az összes szülés 14 százalékát teszi ki.

A hírügynökség ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy egyes szakértők szerint az Egyesült Államokban gyakrabban alkalmazzák a császármetszést, mint az orvosilag igazolt lenne.
Az Egyesült Államok korábban azon kevés fejlett ipari ország közé tartozott, ahol elég gyerek született a népesség fenntartására: mintegy 2,1 gyerek jutott minden nőre. Az érték azonban csökken, a legalacsonyabb, 1,6-es arányt 2020-ban mérték, 2021-ben és 2022-ben az arány 1,7 volt.
A tavalyi adatok átfogóbb értékelése az év második felében várható, azokból már pontosabb képet kapnak a szakértők arról, hogyan alakultak a születések a szövetségi államokban és a különböző etnikai csoportokban – hangsúlyozta az előzetes statisztika ismertetésekor Brady Hamilton, a kutatás vezető szerzője.
A részletes elemzésből derülhet ki az is, volt-e hatása a születések számára a legfelsőbb bíróság tavaly júniusi döntésének, amelynek nyomán a szövetségi államok egy része betiltotta vagy szigorította az abortuszt. Szakértők becslése szerint ugyanis a terhességek majdnem fele nem tervezett, az abortuszhoz való hozzáférés korlátozása így hatással lehetett a születések számára.

Ushma Upadhyay, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem reproduktív egészségügyi kutatója szerint lehetséges, hogy az abortuszkorlátozások 2023-ban magasabb születési arányszámokhoz vezetnek majd, méghozzá inkább a fiatalabb, mint az idősebb nők körében. De a többi tendenciát figyelembe véve még az esetleges emelkedés sem hozza okvetlenül vissza az országot a járvány előtti születési szintre – tette hozzá. 

– fogalmazott. A legfelsőbb bíróság abortuszdöntése egyébként hosszabb távú következményekkel is járhat, súlyos ellátási problémákat és a jövőben orvoshiányt okozhat azokban a szövetségi államokban, ahol ennek hatására teljesen betiltották a művi terhességmegszakítást. A statisztikák szerint ezekben az államokban 10,5 százalékkal visszaesett a szülész-nőgyógyász rezidensnek jelentkezők száma.