Pont most szivárgott ki: szovjetkori amerikai–kínai alapegyezmény került veszélybe

Nem feltétlenül hosszabbítanák meg az amerikaiak azt a tudományos és technológiai egyezményt, amely a szovjet korszakot is túlélte – lebegtette meg három jól értesült forrásra hivatkozva a Reuters vasárnap, pont akkor, amikor kétnapos látogatásra Pekingbe érkezett Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Ilyen látogatásra utoljára majdnem öt éve, még Donald Trump amerikai elnök hivatali ciklusa idején került sor, és a mostani vizit elég rossz előjelekkel indul. Az amerikai–kínai geopolitikai versengés a tetőfokára hág, és Blinkent különben sem szeretik nagyon Pekingben, egyes amerikai kommentátorok szerint arra számíthat, hogy felmossák vele a padlót. Még az sem biztos egyelőre, hogy Hszi Csin-ping elnök fogadja. (Annyit már bejelentettek, hogy Csin Kang külügyminiszter fogadja, aki nem különösebben szokta visszafogni magát, ha az amerikai külpolitikát kell bírálni.)

Hogy mit érhetnek el az amerikaiak a látogatással konstruktív szándékuk demonstrálásán kívül, az egyébként is vita tárgya. 

Blinken érkezésének előestéjén a The Wall Street Journal pengetett meg egy a választásokra készülődő amerikai belpolitika számára is érdekes szálat: arra szeretnék rávenni a kínaiakat – vagy legalábbis ezt a szándékot felmutatni –, hogy ellenőrizzék szigorúbban a mexikói vegyialapanyag-szállításokat, amelyek az ottani droglaboratóriumokba kerülve fentanillé válnak – a szintetikus droggá, amely tömegesen szed halálos áldozatokat az Egyesült Államokban.

A kilátások ebben a tekintetben sem jók, hiszen a kínaiak eleddig a mexikói importőrökre és az amerikai politikára tolták a felelősséget ebben az ügyben. A tudományos egyezmény kérdése akár ezen a vonalon is kártya lehet az amerikaiak kezében, bár nem tudni, erre akarják-e használni, és a technológiai világhatalommá vált Kínát egyáltalán érdekli-e a kérdés.

Az USA–Kína Tudományos és Technológiai Egyezményt 1979-ben, a diplomáciai kapcsolatok létrehozásakor írták alá, amikor az Egyesült Államok fő globális riválisa még az ereje teljében lévő Szovjetunió volt, nem Kína. 

Az atmoszférakutatástól az agrártudományokon keresztül a fizikai és kémiai alapkutatásokig ölel fel tudományos területeket.

A Reuters jelentése szerint az amerikai döntéshozókat az egyezmény ügyében az a kérdés osztja meg: nagyobbak-e az együttműködés hozadékai, mint az a veszély, hogy segítünk egy versenytársat, aki tőlünk eltérő szabályokkal játszhat? 

– idézte a Reuters Mike Gallagher republikánus képviselőt, a Kínával foglalkozó kongresszusi vegyesbizottság elnökét. „Az adminisztrációnak hagyni kéne ezt az elavult egyezményt lejárni” – tette hozzá.

A hírügynökség megkérdezte az amerikai külügyminisztériumot, amely azonban nem kívánt „tárgyalásokról való belső megfontolásokról” nyilatkozni. A Nemzetbiztonsági Tanács sem kommentált.

Ami az atmoszférakutatást illeti, annak egy különleges „válfaja” hatalmas politikai cirkuszhoz vezetett mindkét országban: hetekig szinte másról sem írt a címlapokon a nyugati nemzetközi sajtó, mint az amerikaiak által lelőtt kínai léggömbről, amelyet Washington kémeszköznek írt le, a kínaiak meg meteorológiai eszköznek. A kínai sajtó rendszeres céltáblájává vált az amerikai paranoia.

Érdekes, hogy a Blinken-látogatás előestéjén a kémléggömb ügyében is módosult a korábban bősz amerikai álláspont: „Nem hiszem, hogy a (kínai) vezetés tudta, hol van, tudta, mi van rajta, és tudta, hogy mi folyik” – nyilatkozta Joe Biden elnök szombaton újságíróknak, amikor a 2024-es elnökválasztási verseny számára első kampányülésére tartott, Philadelphiába.