Németországban is perelik a BioNTechet a koronavírus-oltás mellékhatásai miatt

Hétfőn kezdődik az első olyan per Németországban, amelyben a BioNTech nevű cégnek védekeznie kell a koronavírus elleni oltás okozta mellékhatások miatt. A felperes egy nő, akinek a nevét a személyiségi jogot védő törvények miatt nem hozták nyilvánosságra, azt viszont tudni lehet, hogy legalább 150 ezer eurós kártérítést követel a cégtől testi sértés vádjával, valamint meg nem határozott összegű anyagi kártérítést. A pert Hamburgban tartják.

Tobias Ulbrich, az asszonyt képviselő Rogert & Ulbrich jogi iroda egyik tulajdonosa elmondta a Reutersnek, hogy a hétfőn kezdődő perben meg kívánják támadni az európai uniós és német szabályozó hatóságok értékelését, amely szerint pozitív a BioNTech-oltás előny-kockázat aránya.

A hírügynökség ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a német gyógyszerjog szerint a gyógyszerek vagy vakcinák gyártói csak akkor kötelesek kártérítést fizetni a mellékhatásokért, ha az orvostudomány kimutatta, hogy az adott termékek az előnyökhöz képest aránytalanul nagy kárt okoznak, vagy ha a címkén szereplő információk tévesek.

A BioNTech alapos mérlegelés után arra a következtetésre jutott, hogy az ügy alaptalan. A cég szerint 

A cég emlékeztetett, hogy világszerte mintegy 1,5 milliárd ember kapta meg az oltásukat, köztük több mint 64 millióan Németországban.
A BioNTech Comirnaty márkanevű oltása az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint is biztonságos. A szervezet egy múlt heti sajtótájékoztatón megerősítette az összes általa jóváhagyott koronavírus elleni oltás, köztük a BioNTech oltóanyagának előnyeit. Emlékeztetett, hogy a vakcina csak a világjárvány első évében becslések szerint csaknem 20 millió élet megmentéséhez járult hozzá világszerte.

A hatóság szerint a Comirnatyval történő oltást követően nagyon csekély a szívizom- és szívburokgyulladás kockázata, főként a fiatal férfiak esetében. Korábban jelezték azt is, hogy a vakcina kockázatot jelent az allergiások számára.

Egy gyógyszer hatósági engedélyezése után ritkán fordulnak elő váratlan mellékhatások. Az viszont tény, hogy az oltásokat példátlan gyorsasággal fejlesztették ki, és ez azt is jelenti, hogy a lehetséges mellékhatásokat nem fedezték fel olyan könnyen, mint a hagyományosan hosszabb vizsgálatok során. Az EMA szerint azonban a gyorsított értékelésben sem sérült a biztonságosság ellenőrzése. 

miközben az Európai Gazdasági Térségben, amely az Európai Unió 27 tagállamát, valamint Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát foglalja magában, közel 768 millió adag vakcinát adtak be.

A leggyakoribb átmeneti mellékhatások a fejfájás, a láz, a fáradtság és az izomfájdalom.
A Reuters szerint nem világos, ki fizeti majd a kártérítést, ha a felperes nyer. Források szerint az EU-nak a vakcinagyártókkal – köztük a BioNTech–Pfizerrel – kötött tömeges beszerzési megállapodásai közül néhány tartalmazott teljes vagy részleges felelősségmentességet mind a jogi költségek, mind az esetleges kártérítés tekintetében, ami arra kényszerítheti az uniós kormányokat, hogy a költségek egy részét viseljék.

Számos országhoz hasonlóan Németországban is létezik egy állami pénzügyi támogatási rendszer az oltóanyagok miatt maradandó károsodást szenvedett személyek számára, de az abban való részvétel nem akadályozza meg, hogy valaki külön kártérítést kérjen.

A Rogert & Ulbrich azt állítja, hogy mintegy 250 ügyet nyújtott be ügyfelei számára, akik a vakcinák állítólagos mellékhatásai miatt kértek kártérítést. Egy másik ügyvédi iroda, a Caesar-Preller 100 ügyet képvisel, és mindkét cég külön-külön azt állítja, hogy Németországban szinte az összes ügyet lefedi. Olaszországban is kerültek bíróság elé hasonló ügyek, míg Lengyelországban korábban pénzügyi alapot hoztak létre a védőoltás mellékhatásainak kárpótlására.