Az orosz–ukrán háború 481. napja – friss hírek

Az ukrán hadsereg jelentős katonai kontingenst telepített a Fehéroroszországgal közös határ mentén, és rendszeresen próbára teszi Minszk védelmi képességeit. 

Az ukrán csapatok vasárnap elfoglalták a Zaporizzsja megyei Pjatihatki falut. Az ukrán elnök közleménye szerint 

Volodimir Zelenszkij videóüzenetében arról számolt be, hogy az ukrán erők nagyon hatékonyan verték vissza a támadásokat Avdijivka közelében a Kelet-Ukrajnában folyó harcokban, és hangsúlyozta, hogy az ellentámadás jól halad.

Hétfőn este pedig már arról érkezett hír, hogy Ukrajna már a nyolcadik falut foglalta el az ellentámadás során. A sikert egy olyan településen érték el, amely az oroszok védelmi vonalának egyik megerősített részén fekszik. A falu az Azovi-tenger partvidékére vezető út közelében található.

Hamarosan tovább bővülhet azoknak a köre is Ukrajnában, akik mentesülnek a hadkötelesség alól – számolt be róla a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai hírportál. A hatályos jogszabályok szerint az ország gazdasága és védelmi képessége szempontjából kritikus jelentőségű vállalkozásoknak joguk van alkalmazottjaik számára halasztást kérni a behívás alól. Ez hat hónappal késlelteti a mobilizálásukat.

Közben az ENSZ azzal vádolta Moszkvát, hogy a kahovkai vízerőműben történt gátszakadás után az orosz csapatok által elfoglalt ukrán területeken nem engedélyezte, hogy segítséget nyújtson az elöntött területeken érintett sokezernyi embernek, akik elvesztették az otthonukat. Az oroszok által megszállt területeken többen meghaltak a gátszakadás miatt. Az ezt okozó robbanásért a térségben egymás ellen küzdő oroszok és ukránok egymást vádolják.

A dél-ukrajnai Herszon megyében, az ukrán ellenőrzésű területen egyébként még mindig öt település, benne 843 ház van elárasztva a kahovai vízerőmű felrobbantása következtében, a Dnyeper (Dnyipro) folyó orosz megszállás alatti bal partján pedig 17 település – közölte az ukrán belügyminisztérium hétfőn a Telegramon.  Az Ates, a megszállt területeken krími tatárokból, ukránokból és oroszokból verbuvált partizánmozgalom tagjainak állítása szerint viszont, miután a kahovkai gát felrobbanása hatalmas áradást szabadított a környékre, kolerajárvány csapott le a az orosz hadseregre.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Berlinben azt közölte: Ukrajna nem kap hivatalos meghívást a NATO-ba a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján. Ezt azután jelentette be, hogy Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélést.

Japán megállapodott Ukrajnával egy olyan kapcsolattartó rendszer létrehozásáról, amelynek révén bekapcsolódik a háborúban károkat szenvedett területek újjáépítésébe. A bejelentés szerint Japán segítséget nyújt házak és iskolák újjáépítésében, a víz- és szennyvízszolgáltatások, valamint a közlekedési infrastruktúra helyreállításában.

Közben Ukrajna déli, Odessza régiójában a gazdák megkezdték az első árpa betakarítását, a helyi illetékesek szerint ezzel hivatalosan is megkezdődött az országban az „őszi” betakarítás. Az ukrán gabonaexport jövője azonban a levegőben lóg, ami a nemzetközi élelmiszer-ellátást is veszélybe sodorhatja – írta a Reuters.

A Nikkei Asia által hivatkozott adatok szerint a Japánban gyártott félvezetők a szankciókat megkerülve jutnak be Oroszországba: a 2022. február elejétől 2023. március végéig tartó időszak során legalább 2 millió, a szigetországban készített csip kerülhetett az eurázsiai országba, mintegy 11 millió dollár értékben. Az ügyletek többsége harmadik országokon, főleg Kínán, Törökországon és Dél-Koreán keresztül zajlott.