Sok hűhó semmiért – rögös jogi úton indult el az EU

Vajúdtak a hegyek és egeret szültek – soha nem volt igazabb a mondás, mint most, a csütörtöki brüsszeli tanácskozáson. Az EU továbbra is keresi a jogi lehetőségeket arra, hogy a becslések szerint 200 milliárd euró befagyasztott orosz vagyont miként lehetne felhasználni Ukrajna támogatására. További 30 milliárd euró értékű eszközt az orosz oligarchák vagyonából helyeztek zár alá. 

Jogi precedens hasonló helyzetre nincs, az uniós jogászok ismeretlen vizeken hajóznak. A Kreml tavaly novemberben figyelmeztette a nyugatot, hogy „mindent elkövet” annak érdekében, hogy megállítsa befagyasztott eszközeinek felhasználását. 

„Az Európai Tanács számba vette az Oroszország befagyasztott eszközeivel kapcsolatban végzett munkát, és felkéri a Tanácsot, a főképviselőt és a Bizottságot, hogy az uniós és a nemzetközi joggal összhangban és a partnerekkel összehangoltan folytassák a munkát” – áll a csúcs tegnapi fejleményeiről kiadott közleményben. 

A kérdés jogi oldala bonyolult, a politikai álláspont azonban egyértelmű. Nehéz lenne lenyomni az uniós adófizetők torkán, hogy miért az ő adójukból kellene finanszírozni Ukrajna újjáépítését, miközben „rendelkezésre állnak” az orosz euró-dollár milliárdok. Hangsúlyozták azt is, hogy a kérdés jogi megoldásán szorosan együttműködnek az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Japán hatóságaival – hogy a kérdésben nemzetközi konszenzust alakítsanak ki. 

A belga elszámolóház, az Euroclear, amely őrzi a befagyasztott vagyont, az Euroclear adatai szerint március végén 88 milliárd euróval 140 milliárd euróra emelkedett az összeg. Az Európai Bizottság, Ursula von der Leyen a múlt héten jelentette be, hogy augusztus előtt közzéteszik a befagyasztott orosz vagyon felhasználására vonatkozó javaslatot. 

A csúcstalálkozón egy videóüzenet formájában megjelent Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki megköszönte az EU eddig nyújtott támogatását, valamint a Bizottság által javasolt – ám messze nem eldöntött – 50 milliárd eurós további támogatást is. Az ukrán elnök ismét lobbizott azért, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók terjedjenek ki az atomenergiára is, továbbá követelte az orosz befagyasztott jegybanki tartalék felhasználását is.  

Zelenszkij közölte, hogy „különleges információik” vannak arról, hogy az oroszok aláaknázták a Zaporizzsjai atomerőművet, s erről tájékoztatta az európai országok diplomatáit is. „Az orosz nukleáris ipar megérdemli, hogy szankciókat kapjon válaszul a nukleáris zsarolásra” – fogalmazott az ukrán elnök.