Tajpej szerint szerint Peking be akar avatkozni a 2024-es januári elnökválasztásokba: az ázsiai óriás több módszerrel is támogatná a Kína-barát jelölteket. Például utasíthatná a politikusokat, hogy hozzanak létre WeChat-fiókot, majd a népszerű kínai közösségi hálózaton keresztül küldenének adományokat a jelölteknek. A platform ugyanis lehetővé teszi a felhasználók közötti közvetlen átutalásokat naponta 200 ezer jüan (közel 9,5 millió forint) értékben és Tajvanon is elérhető.
Egy másik metódus, hogy Kína az utazási irodákkal működne együtt: a csoportos utazások tagjai készpénzt vihetnek Tajvanra, amit a beszervezett turisták vagy az annak álcázott ügynökök a megfelelő személyeknek átadnak – írja a Reuters belső biztonsági jelentésekre hivatkozva. A lehetséges finanszírozási csatornák közé tartozik a China UnionPay nevű pénzügyi szolgáltató, ami lehetővé teszi a tajvaniaknak, hogy legálisan vegyenek fel pénzt kínai bankszámlákról. Tajpej szerint Peking a tajvani székhelyű jótékonysági alapokon keresztül is küldhet adományt.
A távol-keleti óriás ingyenes kínai utazásokat is felajánlhat a választási kampányokban részt vevő több száz tajvaninak a szavazás előtt, hogy befolyásolják őket: ezeket főleg helyi vezetőknek, például kisebb települések polgármestereinek szánják. Források szerint a tajvani kabinet figyelőlistáján a szigeten tevékenykedő kis politikai pártok szerepelnek, valamint Tajpej létrehozta a Ping Shun elnevezésű, minisztériumokon átívelő biztonsági munkacsoportot,
hogy megvizsgálja az esetleges belföldi és külföldi beavatkozási kísérleteket.
Caj Jing-ven elnök és magas rangú tisztviselők többször figyelmeztetettek arra, hogy Peking megpróbálja befolyásolni a közvéleményt és a választásokat szigeten, de korábban nem közöltek részleteket. Kína tajvani ügyekért felelős hivatala nem reagált az amerikai hírügynökség megkeresésére, míg a tajvani, Kínával foglalkozó tanács közölte: a távol-keleti óriás különböző eszközökkel aktívan beavatkozik a választásokba, hogy befolyásolja a végeredményt. Hozzátette: a végső cél Kína politikai menetrendjének előmozdítása, ami magában foglalja a Tajvannal való egyesülést.
A 20. század első felében a sziget a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányította nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki. Mindkét fél szerint ők képviselik az igazi Kínát.
Az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét. A saját kormányzatot fenntartó, 24 millió lakosú Tajvant Kína a saját részének tekinti. A világon mindössze 13 állam ismeri el függetlennek, ám Peking szorgosan dolgozik azon, hogy ez a szám tovább csökkenjen. Ezt elsősorban gazdasági ösztönzőkkel éri el, így Tajpej az elmúlt években egyre több szövetségest vesztett.
Kína szerint a szeparatisták akadályozzák a Tajvani-szoros békéjétA Tajvan függetlenségére törekvő szeparatisták a külső erőkkel összejátszva, konfliktust szítva akadályozzák a békét, és kárt okoznak a Tajvani-szoros két partján élőknek – jelentette ki a 15. Szoros Fórum résztvevőinek Szung Tao, a Peking tajvani ügyekért felelős magas beosztású vezetője. Hozzátette, mindkét oldalon határozottan ki fognak állni Tajvan függetlensége és a külföldi beavatkozás ellen, miközben fokozzák a kommunikációt és az együttműködést. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.