A vilniusi NATO-csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború befejeződése után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez.
A már kedden ismertetett zárónyilatkozat szövege szerint ez akkor válik lehetővé, amikor a NATO-szövetségesek „egyetértenek ebben, és arra a megállapításra jutnak, hogy a csatlakozás feltételei teljesülnek”. A szervezetbe történő meghívást ebben az esetben teszik meg. A dokumentum mindemellett nem említ konkrét ütemtervet.
Ukrajna jövője a NATO-ban van. Megerősítjük a 2008-as bukaresti csúcstalálkozónkon vállalt kötelezettségünket, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz
– olvasható a zárónyilatkozatban.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte, hogy az észak-atlanti szövetség eltekint az egyébként szokásos csatlakozási akcióterv (MAP) alkalmazásától, amely a tagjelöltek közelítését szolgálja a szervezethez.
„Ez egylépcsős folyamattá teszi Ukrajna csatlakozását a kétlépcsős helyett” – ismertette Stoltenberg. Hangsúlyozta viszont, hogy Ukrajna csak akkor csatlakozhat a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek, és a feltételek teljesülnek”.
Zelenszkij: Ukrajna erősebbé tenné a NATO-tAz ukrán elnök csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a NATO-csúcstalálkozón hazája nem kapott meghívást a szervezetbe. |
Stoltenberg egyúttal reagált Voldomir Zelenszkij azon aggodalmára is, hogy Ukrajna a vilniusi NATO-csúcstalálkozón nem kap meghívást az észak-atlanti szövetségbe. Mint mondta, jelen pillanatban a legfontosabb biztosítani, hogy Ukrajna megnyeri a háborút, és annak vége lesz, „mert enélkül nincs tagság, amit meg lehetne vitatni”.
„Sosem volt a mostaninál erősebb jelzés a NATO részéről, ami a tagság felé vezető úttal kapcsolatos politikai üzenetet és a NATO-szövetségesek gyakorlati támogatását illeti” – emelte ki Stoltenberg. Emlékeztetett, hogy a korábbi csatlakozási folyamatoknál sem voltak ütemtervek, azok mindig a feltételek teljesítésétől függtek.
A csatlakozás feltételei között a dokumentum egyebek között „további szükséges reformokat említ a demokrácia és a biztonság területén”. Ez utóbbi korlátozás egyebek között Németország és az Egyesült Államok aggályait hivatott orvosolni. A tárgyalásokon Berlin és Washington is szorgalmazta, hogy bármely ország NATO-csatlakozását bizonyos feltételek teljesítésétől tegyék függővé, így például attól, hogy a hadsereg civil és demokratikus ellenőrzés alatt álljon.
Mindemellett a NATO már most jelentősen fokozni kívánja az együttműködést Ukrajnával. A meglévő NATO–Ukrajna-bizottságot felminősítik NATO–Ukrajna-tanáccsá. Az elképzelések szerint ez lehetővé tenné, hogy egyenrangú felekként vitassák meg a kulcsfontosságú biztonsági kérdéseket, és közösen hozzanak döntéseket. Az új testület először szerdán ül össze a 31 NATO-tagország állam- és kormányfőinek, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a részvételével.
Ezenfelül egy többéves programot is elindítanak, amelynek célja a zökkenőmentes együttműködés biztosítása a NATO és az ukrán hadsereg között.
A NATO-tagállamok megerősítették, hogy „addig segítik Ukrajnát, amíg szükséges”. „Megingathatatlanul kiállunk elkötelezettségünk mellett, hogy tovább növeljük Ukrajna politikai és gyakorlati támogatását mindaddig, amíg függetlenségét, szuverenitását és a nemzetközileg elismert határai között területi épségét védelmezi” – olvasható tovább a zárónyilatkozatban.
Útban Vilnius felé Zelenszkij arról beszélt, hogy „olyan jelzéseket kapott, amelyek szerint bizonyos döntéseket Ukrajna nélkül fogadnak el”, és most már nem Ukrajna NATO-tagságáról, hanem csupán a NATO-tagságra való meghívásáról szólnak – írja a Kyiv Independent angol nyelvű ukrán lap.
Példátlan és abszurd, hogy ráadásul sem a meghívásra, sem Ukrajna tagságára vonatkozóan nem határoznak meg időkeretet, miközben ugyanakkor még Ukrajna meghívásának feltételeiről is mindössze egy homályos megfogalmazást tesznek közzé
– tweetelte az elnök.
Ukrajna 2022 szeptemberében, fél évvel azután, hogy Oroszország megkezdte a teljes körű inváziót, gyorsított eljárásban kérte a NATO-csatlakozást.
Miközben elismerte, hogy az ország nem léphet be a szövetségbe a háború befejezése előtt, Kijev többször is meghívást vagy egyértelmű jelzést kért a tagságról a vilniusi csúcstalálkozón részt vevő szövetségesektől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.