Fordulat a felszámolt buszsáv ügyében: a BKK szerint a BKK tévedett
Az, hogy az M3-as metró felújítás idején ideiglenesen kialakított metrópótló sávokat a pótlóbuszok mellett a 100E is használni tudta, járulékos haszonnak volt tekinthető. Viszont ezek fenntartása a metró felújítását követően, szinte kizárólag a 100E buszok számára nem indokolt – írta a Világgazdaság megkeresésére a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Ez azért meglepő, mert egy évvel korábban, ugyancsak lapunk érdeklődésére a BKK azt közölte: a 100E jelű autóbuszok közlekedésének segítése is indokolja a buszsáv megtartását, amely a turizmus miatt egyre sűrűbben, egyre magasabb kihasználtsággal működik.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Pontosan erről beszélt már többször Vitézy Dávid korábbi közlekedési államtitkár, aki hangsúlyozta, a 100E a semmiből óriási utasforgalmat épített fel, sok milliárd forint bevételt termel a BKK-nak, és nem más járatoktól, hanem a taxiktól szerzett utasokat – ezt veszélyezteti az Üllői úti védett kerékpársáv. A szakember kiemelte, itt fordult elő először Budapesten az, hogy a kerékpáros-infrastruktúra nem az autós közlekedés, hanem a buszközlekedés kárára jött létre, és nehéz ma olyan tömegközlekedéssel foglalkozó szakembert találni, aki azonosulna az Üllői úti buszsáv megszüntetésével.
Korábban sem volt buszsáv, de…
Karácsony Gergely kabinetfőnöke, Balogh Samu szerint érdemben fel sem vetődött, hogy megmaradjon a buszsáv az Üllői úton a 100E kedvéért – ez ugyebár a BKK korábbi reakciója alapján nem igaz –, ám azt ő is elismerte, hogy a busz közlekedése „óhatatlanul kiszámíthatatlanabbá válik”.
Erre számtalan példát lehetne sorolni, a 2200 forintos jegyárral közlekedő 100E 30-35 perc helyett akár 50 percnél is hosszabb ideig teszi meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Deák Ferenc tér közötti utat – és egyre több kép terjed arról, hogy a busz a dugóban araszol, miközben a kerékpársávot nem használja szinte senki. Vitézy Dávid arról is írt, hogy a 6-8 percenként járó busszal a városban sok helyen együtt tud haladni a kerékpáros-forgalom, és Budapest más pontjain bőven vannak ugyanilyen sűrűn közlekedő járatoknak saját sávjai.
Kiderült, mennyibe kerültek a kerékpársávok BudapestenBudapest a csőd szélén táncol, de a városvezetés nem sajnálja a pénzt a védett kerékpársávokra. Az Üllői és a Váci úti műanyag oszlopos megoldást eddig is számos kritika érte, most pedig már azt is lehet tudni, hogy méregdrága volt. |
A BKK-t annak kapcsán kerestük meg, van-e terv arra vonatkozóan, hogy ha technikai okok miatt metrópótlásra kerül sor az M3-as vonalán, akkor a pótlóbuszok ütemes közlekedését hogyan lehet megoldani az Üllői úton. A cég azt válaszolta, az Üllői úton kialakított, védett kerékpársávok és a metrópótló buszok közlekedése előtt általános gépjárműforgalmi sávok voltak, tehát egy váratlan metrópótlás idején korábban személyautók haladtak abban a sávban.
„Ennek ellenére, akkor még az újságírókban nem vetődött fel problémaként a metrópótlás kezelése. Bízunk benne, hogy ezek az aggodalmak csupán azért kerültek most napirendre, mert a Budapesten szokatlannak számító pollerek miatt kiemeltebb figyelmet kap ez az útszakasz” – írta a BKK, amely arra a tényre nem tért ki, hogy ha személyautók is haladtak abban a sávban, értelemszerűen könnyebb volt a buszok dolga a forgalomban, mint most, hogy a külső sáv néhány arra járó kerékpárost leszámítva üres.
Tehát, míg korábban a buszok mindegyik sávot használhatták, most az egyiket nem, így ez nem lehet racionális érv amellett, hogy „nincs szükség a buszsávra, mert a metrópótlás előtt sem volt”.
A közúti forgalom a hibás
„Az M3-as metró felújítása óta gyorsan és kiszámíthatóan szállít naponta több százezer utast – több embert, mint bármely korábbi vagy jelenlegi felszíni járat. Pótlására remélhetően csak rendkívül ritkán lesz szükség a jövőben, ráadásul Budapest belső területeinek sűrű közlekedési hálózata lehetővé teszi, hogy egyes vonalak akadályoztatása esetén alternatív útvonalakat javasoljunk utasainknak” – tette hozzá a BKK, amely fontosnak tartotta leszögezni a 100E-vel kapcsolatban, hogy
az autóbusz által érintett Kiskörút–Üllői út–Liszt Ferenc repülőtérre vezető gyorsforgalmi út nyomvonalon külön-külön is, napszakonként, irányonként a közúti forgalom hektikusan változik.
Ezt tovább erősíti a reakció alapján, hogy a hét egyes napjain a közúti forgalom változó, sőt, egy-egy napon belül is véletlenszerűen változhat a torlódás mértéke. Mindemellett más forgalmi körülmények között haladnak a buszok a nyári iskolaszünet időszakában, illetve a tanítási időszakokban.
Akár 20 perccel is hosszabb lehet a menetidő
A BKK közzétette az augusztusi, nyári időszakra vonatkozó menetidőértékeket a városközpont felé munkanapokon:
- kora hajnalban és késő este 30 perc,
- munkanapi reggeli csúcsidőszakban 47 perc, de pénteken 42 perc,
- napközben 34 perc,
- délután 40 perc,
- a teljes hétvégén pedig a kora hajnali és késő esti időszak kivételével 34 perc.
A szeptemberi teljes havi adatok értelemszerűen még nem elérhetők, de érdemes lesz majd összehasonlítani az augusztusi számokkal – vélhetően az iskolaszezon csúcsidőszakában nemcsak az utasok véleménye, hanem a statisztikák is azt fogják igazolni, hogy nagyon hiányzik a 100E-nek a felszámolt buszsáv.
Egy fotó, ami megmutatja, mi a baj a budapesti közlekedéssel – egymás hegyén-hátán álló autók, tök üres kerékpársáv, dugóban álló buszokÚjabb idegborzló közlekedési változás lépett életbe Budapesten. Az egyik legforgalmasabb csomópontban megszűntették a buszsávot, amiből parkolókat és kerékpársávot csináltak. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.