Sikeresen zárult az amerikai–iráni fogolycsere

Irán öt, kémkedésért elítélt amerikai foglyot engedett szabadon, akik repülőgéppel a katari fővárosba tartanak. Siamak Namazi amerikai–iráni kettős állampolgárt 2015-ben fogták el és 10 év börtönbüntetéssel sújtották. A szintén kettős állampolgár Emad Shargit és Morad Tahbazt 2018-ban ítélték el  10 évre azzal a váddal, hogy együttműködtek Washingtonnal.

Kettő személy nevét nem hozták nyilvánosságra, de sajtóértesülések szerint egyikük nő. Őket is kémkedés miatt börtönözték be. A múlt héten véglegesített megállapodás értelmében az Egyesült Államok cserébe öt iránit engedett ki a börtönből, akik szintén kettős állampolgárok. A vádak szerint tiltott technológiát exportáltak a szankciókkal sújtott közel-keleti országba, illetve Teheránnak kémkedtek – írja a Reuters.

Közölük ketten Dohában tartózkodnak és a nap folyamán Teheránba utaznak tovább, míg a többiek a fogságba kerülésük előtti lakhelyükön maradnak. A szerződés része volt, hogy a perzsa állam hozzájuthat ahhoz a hatmilliárd dollárjához, amelyet az amerikai szankciók részeként Dél-Koreában befagyasztottak. Ez az összeg egy katari számlaszámla kerülne és az iráni kormány nem használhatná fel szankciók alá vett áruk vásárláshoz.

Források megerősítették, hogy a 6 milliárd dollár megérkezett Katarba, a pénz pedig jól jöhet a közel 40 százalékos inflációval küzdő Teheránnak. A fogolycsere létrejötte nem befolyásolja az atomalkuval kapcsolatos tárgyalásokat. A közös átfogó cselekvési tervet (JCPOA) vagy egyszerűbben iráni atomalkut 2015-ben írta alá Irán, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Oroszország, Egyesült Királyság, Kína, Egyesült Államok és Franciaország), valamint Németország.

Donald Trump amerikai elnök 2018-ban bejelentette, hogy Washington kilép az iráni atomalkuból. Ezután az Egyesült Államok még keményebb szankciókat hozott Iránnal szemben, amit Teherán azzal torolt meg, hogy urándúsítását a fegyverprogramhoz szükséges szint közelébe emelte. Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök többször is jelezte: Washington kész visszatérni az atomalkuhoz, azonban Teherén bizalmatlan, attól tartanak, 

A kölcsönös bizalmatlanság közepette az 5 + 1 csoport 2021. április óta tárgyal Bécsben Iránnal az atomalku helyreállításáról, Biden célja, hogy a jövő évi elnökválasztás diplomácia sikert mutathasson fel, a fogolycsere pedig annak számít. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez nem jelenti a konfliktus megoldását, hiszen az atomalku kapcsán kevés előrelépés történt, bár mindenképp pozitív fejleménynek tekinthető.