Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) legfrissebb, őszi regionális előrejelzése szerint az egész közép-európai és balti régióban jövőre a magyar gazdaság növekedhet a leggyorsabban, becslésük szerint 2,8 százalékkal – írta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexen megjelent véleménycikkében.
Bár a magyar kormány várakozásai ennél is pozitívabbak, az mindenképp biztató, hogy már a külföldi elemzők is látják azt, amit mi: a szankciós válság és az Európai Unió (EU) látszatintézkedései miatt stagnáló Európában a magyar gazdaság a szükséges növekedésbarát intézkedéseknek köszönhetően újból a régió éllovasává válhat. A tárcavezető feltette a kérdést: mi adja a magyar gazdaság erejét, mi biztosítja, hogy még egy ilyen, külső tényezők által okozott válsághelyzetben sem sérültek a gazdaságunk alapszövetei?
A legelső sikertényező a társadalmi és politikai stabilitásunk – emelte ki Nagy Márton, hozzátéve: sajnálatos módon mostanában Afrikától Ázsiáig azzal szembesülhetünk, hogy az egyes kormányzatok, sőt egyes államok léte nem kőbe vésett – hangsúlyozta. Ezért különösen felértékelődik, hogy az unióban egyedülálló módon, Magyarországon 14. éve töretlen a hazai kormányzó pártba vetett bizalom. Ezekben a hetekben és hónapokban a nyugati kormányzatok sora fordult el vagy radikálisan vett vissza az ideológiavezérelt, társadalom- és gazdaságátalakító zöldprogramokból.
Az ideológiai klímavédelem ugyanis feláldozta az ipart, a munkavállalókat és így számos helyen magát a jólétet is, miközben valódi, egyébiránt szükséges klímavédelmi eredményeket nem tudott felmutatni
– hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter.
Ezért kényszerülnek a kormányzó elitek (megjegyzem, nagyon helyesen) visszatérni az önellátást fókuszba helyező, emberarcú, pragmatikus energiapolitikához.
Nagy Márton: jövőre 10-15 százalékkal nőhet a minimálbérA gazdaságfejlesztési miniszter szerint ugyanakkor a jövő évi infláció csak 6 százalék körül lehet, tehát a legalacsonyabb keresetűek jövedelme reálértéken növekedni fog. |
A magyar politikai stabilitás titka, hogy nem kiváltságos üzleti lobbicsoportok vagy külföldi szervezetek, hanem mindvégig a magyar emberek nézeteit képviselve rendeztük be a társadalmi-gazdasági modellünket. A magyar emberek számára a család és a munka a legfontosabb életszervező értékek,
ezért egy munka- és családközpontú társadalmi berendezkedést, és az annak alapjait erősíteni képes gazdasági és politikai rendszert alakítottunk ki
– írta a miniszter.
Ezzel lezártuk a hazai balliberális oldal által dominált posztkommunista, neoliberális, a kiszolgáltatottságot konzerváló segélyalapú rendszert, amelyben a valós politikai hatalmat nem a választók bizalmát élvező kormányzat gyakorolta, hanem azt a multinacionális vállalatok kezébe adta át – pedig még a közgazdaságtan atyjának tartott Adam Smith is óva intett ettől több mint 200 évvel ezelőtt.
Hazánkban az egyik legmagasabb a foglalkoztatási ráta az unióban – a 2010-es 22. helyről mára a 8. helyre léptünk előre – és az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség.
A munka társadalmi becsületét, és az így elért eredményeket az állam igyekszik növelni azzal is, hogy GDP-arányosan a fejlett világban a legnagyobb mértékben, 5 százalékot költ közvetlenül családokra, miközben az OECD-átlag ennek kevesebb, mint a fele, Amerikában pedig mindössze ötöde. A világos és széles támogatottságnak örvendő, jövőképet és így stabilitást mutató játékszabályok fenntartásában a magyar emberek is érdekeltté váltak, ezért még az idei, rendkívüli és külső eredetű gazdasági sokk idején is fenntartották politikai támogatásukat a kormányzat felé.
A reálgazdaságunk jó erőben van ahhoz, hogy 2024 a növekedés éve lehessen, miután 2023-ban letörtük és egy számjegyűre csökkentettük a szankciós inflációt.
A 2022-es háborús évben az egész unióban a magyar beruházási ráta volt a legmagasabb, márpedig fenntartható növekedés elsősorban beruházásból születik meg, így talán érthetőbbé válik az EBRD-közgazdászok kedvező előrejelzése is.
A külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) állománya is a legerősebbek között van, ráadásul, mint azt a szeptemberi Globális Innovációs Index jelentés is bemutatja, 2022-ben a nettó FDI-beáramlásunk világszinten a legelsőnek számított.
Azért is erős ma a magyar gazdaság, mert a politikai stabilitás és a beruházásvezérelt gazdaságpolitika mellett exportvezérelt is.
Nagy Márton szerint bár kicsik vagyunk, de egyben rendkívül nyitottak, erre pedig jól lehetett építeni: a találkozási pont szerepünknek köszönhetően a GDP-arányos termékexportunk az ezredfordulós 51-ről 73 százalékra nőtt, amivel ötödikről harmadik helyre zárkóztunk fel az unióban.
A bemutatott sikertényezők jól illusztrálják, miért erős ma a magyar gazdaság, és miért képes az uniós átlaghoz képest 2-3 százalékpontos növekedési többletet felmutatni, ami a felzárkózásunk záloga. Azonban a különböző statisztikákban betöltött dobogós pozícióink sokasága sem elég ahhoz, hogy a közepes fejlettség csapdájából való kitörésünket megvalósítsuk.
Nagy Márton együttműködési megállapodásokat kötött KínábanA gazdaságfejlesztési miniszter szerint Magyarország célja, hogy részese legyen a világgazdaság technológiai fejlődésének, amelyhez el kell mélyíteni a két ország közötti gazdasági együttműködést. |
Az ország egyik legnehezebb válságsorozatán vagyunk túl, de a gazdaság alapszövetei nem sérültek: a munkahelyek megmenekültek, továbbra is özönlik a külföldi tőke, a vállalatok átmenetinek vélik a krízist, így nem újraépíteni, hanem „csak” újraindítani kell a gazdaságot. És bár gazdaságunk nem sérült, de nem is erősödött kellő mértékben, ezt kell most bepótolnunk – zárta gondolatait Nagy Márton.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.