Nem válaszolnak a sajtó megkeresésére a 99 Mozgalom érintettjei

A 99 Mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábort, ám Karácsony Gergelyhez és Tordai Csabához, a főpolgármester jogi tanácsadójához hasonlóan a párbeszédes önkormányzati képviselő sem válaszolt a Magyar Nemzet megkeresésére. Perjéstől egyebek mellett azt szerette volna a lap megtudni, hogy  milyen kapcsolatban volt Tordai Csabával, illetve, hogy a jogi főtanácsadónak miféle szerepe volt a mikroadomány-gyűjtési folyamatban.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozói múlt csütörtökön, a késő esti órákban megjelentek a Vécsey utca 4. szám alatt, ahol Tordai Csaba ügyvédi irodája található. A lap érdeklődésére az adóhatóság közölte, hogy a „NAV munkatársai büntetőeljárás keretében, adományládákba gyűjtött mikroadományokkal összefüggésben kutattak és foglaltak le bizonyítékokat egy budapesti ügyvédi irodában”. 

A Fővárosi Főügyészség pedig azt közölte, hogy „a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban az adónyomozók halaszthatatlan eljárási cselekményként végeztek kutatást egy budapesti ügyvédi irodában”. 

A 99 Mozgalom bűncselekménygyanús adománygyűjtése miatti botrány azt követően robbant ki, hogy feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ (NIK) jelentését, amelyet a tavalyi országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról készítettek. A beszámolóból egyebek mellett kiderült, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizette be az említett 506 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára.

Az ügyben – amelyben a 99 Mozgalom számlavezetője, az OTP is feljelentést tett – költségvetési csalás, pénzmosás és hamis magánokirat felhasználása gyanúja miatt rendeltek el nyomozást. A pénzintézet vizsgálata lényegében megállapította, hogy az adományládákba nem is férhetett bele annyi pénz, amennyi a Perjés által bemutatott jegyzőkönyveken szerepelt. Kiderült az is, hogy a nagyrészt euróban és fontban lévő bankjegyek újak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A bank által feltárt adatokból arra lehet következtetni, hogy mikroadományokról szó sem lehetett.