Megállapodott a jobboldallal az új bevándorlási törvényről a francia kormány
Hosszú alkudozás után sikerült dűlőre jutnia az új bevándorlási törvény szövegéről a francia nemzetgyűlés és a szenátus vegyes bizottságának kedden. A törvény szövege a francia elnök, Emmanuel Macron pártja és a jobbközép Köztársaságiak fogalmazták meg, de támogatja a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés is, azonban a javaslatot a baloldal szégyennek nevezte.
A vegyes bizottság, amelyben hét szenátor és hét képviselő kapott helyet, hétfőn kezdte meg a munkát, ám a hatalmas viták miatt többször is fel kellett függeszteni az egyeztetést. A konfliktus főként a külföldieknek járó szociális juttatások miatt éleződött ki. Az elfogadott szövegről még várhatóan este szavaz a szenátus és a nemzetgyűlés, amelyben Macron pártja nem rendelkezik többséggel, így külső támogatásra szorul a törvényhozás terén. A helyzetet bonyolítja, hogy az államfő centrista pártjának baloldalibb tagjai a törvény ellen szavazhatnak.
Gérard Darmanin belügyminiszter az X közösségi oldalon kifejtette, hogy
az intézkedések védik a franciákat, elengedhetetlen szigorral lépnek fel a külföldi bűnelkövetőkkel szemben,
és olyan igazságügyi intézkedéseket is tartalmaznak, mint a kiskorúak fogva tartásának (történelmi) megszüntetése vagy (a feketén dolgozó külföldi) munkavállalók státuszának rendezése.
A megállapodást a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője, Marine Le Pen is üdvözölte, és jelezte, hogy megszavazzák a javaslatot. Hasonló módon reagált a Köztársaságiak vezetője is, míg a baloldali párok elítélték a törvénytervezetet.
A viták középpontjában az állt, hogy mennyi legyen a Franciaországban való tartózkodás minimális időtartama a rendezett helyzetű nem európai állampolgárok számára ahhoz, hogy szociális juttatásokra jogosulhassanak. A jobboldal legalább ötéves legális tartózkodást írt volna elő a családi segélyek, a lakhatási támogatások és a fogyatékosoknak járó juttatások számára. Parlamenti források szerint
a létrejött kompromisszum lényege, hogy különbséget tesz uniós és nem uniós állampolgárok között, illetve aszerint, hogy a kérelmező dolgozik-e, vagy sem.
A külföldi diákokat az új korlátozások nem érintik, viszont a menekültek nem részesülhetnek az intézkedésekből.
A kormány eredeti javaslata két fő intézkedést tartalmazott: a kitoloncolások végrehajtásának hatékonyabbá tételét a kiutasított külföldi állampolgárok esetében, valamint hatékonyabb társadalmi integrációt a menekültek és mindazok számára, akik Franciaországban maradhatnak. Az utóbbi esetben a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban jelenleg feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálná a kormány munkavállalási és tartózkodási engedély biztosításával.
Noha a jobboldali többségű szenátus már elfogadott egy szöveget, ez jóval szigorúbb volt, mint amit a kormány eredetileg javasolt, ezért jött létre az új szöveg kidolgozását célzó bizottság.
A szenátus szigorította a családegyesítés kritériumait, legalább ötéves franciaországi tartózkodáshoz kötötte a családi és a lakhatási segélyekre való jogosultságot, és megszüntette az illegális bevándorlóknak eddig járó állami orvosi ellátást. A szenátusban kikerült a megszavazott javaslatból a mintegy 700 ezerre becsült külföldi feketemunkás legalizálását célzó intézkedés és a menedékkérők integrációjának javítása, és bekerültek olyanok, amelyek megkönnyítik a bűnelkövető illegális bevándorlók kitoloncolását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.