késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Németországban beütött a menetrendszerinti PISA-sokk
Minden eddiginél rosszabbul teljesítettek a német diákok a 2022-es nemzetközi PISA-teszten. Szövegértésből, matematikából és természettudományokból sem szereztek még soha ilyen alacsony pontszámokat – írja a Deutsche Wirtschaftsnachrichten.
Fotó: Matey István
Zuhant a német diákok teljesítménye mindhárom területen
Ugyanakkor a koronavírus-járvány utáni első felmérésen a nemzetközi átlagteljesítmény is drasztikusan visszaesett – közölte kedden a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Berlinben.
A német diákok különösen rosszul teljesítettek matematikából, ahol mindössze 475 pontot értek el, szemben a 2018-as 500 ponttal. Szövegértésből 8 pontot veszítve, csupán 480 pontra tettek szert, míg természettudományokból 503 pontról 492 pontra esett vissza a teljesítményük.
A PISA-teszt (Programme for International Student Assessment) a legnagyobb nemzetközi iskolai teljesítmény-összehasonlító vizsgálat, amely a 15 évesek készségeit méri szövegértésből, matematikából és természettudományokból. A felmérést 2000 óta háromévente végzik, tavaly azonban a pandémia miatt négy év szünet után került rá sor.
Az első összehasonlító tanulmány akkoriban úgynevezett „PISA-sokkot” okozott: a német 15 évesek rendkívül rosszul teljesítettek, és az eredmény szoros összefüggést tárt fel a társadalmi háttér és az oktatási lehetőségek között. Ennek következtében heves vita alakult ki az oktatásról. Az eredmények később sokat javultak, ám az utolsó teszteken újra lefelé tendáltak a németek pontszámai.
A pandémia és a migráció áll a háttérben
A friss felmérés szerint Németország a matematika és a szövegértés terén még mindig az OECD-átlag közelében van, a természettudományok terén pedig valamivel felette, de figyelembe kell venni, hogy nemzetközi szinten is soha nem látott teljesítménycsökkenés tapasztalható – áll a felmérésről készült jelentésben.
Az átlagteljesítmény 2018-hoz képest szövegértésből 10 ponttal, matematikából pedig közel 15 ponttal csökkent.
Az OECD szerint ez a csökkenés néhány országban – köztük Németországban – különösen erőteljes. Lengyelországban, Norvégiában, Izlandon és Németországban 2018 és 2022 között 25 pontos vagy annál is nagyobb visszaesést regisztráltak matematikából.
A matematika és a szövegértés drámai romlása egy olyan negatív sokkra utal, amely egyszerre több országot is érint
– áll a dokumentumban.
A tanulmány szerzői a német tanulók gyenge teljesítményének egyik okát a koronavírus-járványban látják. Az eredmények azt mutatják, hogy az iskolabezárások negatívan hatottak az alapvető készségek elsajátítására. Németországban a távoktatás során az OECD-átlagnál kevesebbet tanítottak digitális eszközökkel, és többet a fiataloknak megküldött anyagok segítségével.
Még mindig probléma a német nyelvtudás hiánya
„Az egyik fő ok minden bizonnyal az, hogy még mindig nem sikerült korai nyelvtanulást biztosítani mindazok számára, akiknek erre szükségük van” – írta a tanulmányt jegyző Doris Lewalter, a Müncheni Műszaki Egyetem oktatáskutatója.
Ha a diákok bevándorló hátterűek, nem feltételezhetjük, hogy Németországba érkezve azonmód elsajátították a német oktatási nyelvet
– tette hozzá.
A tanulmány rámutat, hogy csak nagyon kevés ország tudta javítani eredményeit 2018 és 2022 között, például Japán a szövegértés és a természettudományok terén, Olaszország, Írország és Lettország pedig a természettudományokban.
Jelentős kockázat az oktatási válság
„Az oktatási válság manapság az egyik legnagyobb társadalmi kockázat” – mondta a Wirtschaftswochénak Ludger Wössmann, a müncheni Ifo oktatásgazdasági központ vezetője.
Az, hogy a gyerekek később mennyire produktívan tudnak hozzájárulni a társadalomhoz, nagyban függ az oktatási eredményeiktől.
A munkaerő- és szakmunkáshiány miatt Németország egyszerűen nem engedheti meg magának az oktatási válságot – tette hozzá Wössmann.
A felsőfokú végzettséggel vagy szakképzéssel rendelkezők 2-3 százaléka munkanélküli, szemben a végzettség nélküliek 20 százalékával. Az oktatás tehát a legjobb kiindulópont az élethez. „Kétségtelenül szükségünk van a szakképzett munkaerő bevándorlására is” – folytatta Wößmann.
De a legfontosabb az lenne, hogy a már itt lévők megfelelő képzést kapjanak.
Tanárhiány Németországban
Wössmann szerint a tanárhiány egyre súlyosabbá válik Németországban.
A tanárok iránti igény mind nagyobb lesz, nem utolsósorban a bevándorlók beáramlása miatt. Mindenekelőtt a tartományoknak több tanárt kell képezniük. Azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy a nagyobb csomópontokba külön prémiummal toborozzák a tanárokat.
A magyar diákok sem brillíroztak a tavalyi PISA-teszten, ám az eredmények nem romlottak olyan ütemben, mint Németországban, sőt a természettudományokból még javítottunk is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.