BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiderült: elszámolási vita áll a BKK-bérlet megfúrása mögött

A főváros és a BKK nem fogadta el a Lázár János vezette minisztérium ajánlatát egy kiszivárogtatott levelezés alapján; a témában Karácsony Gergely is megszólalt. Az év végén robbant a hír, hogy 2024-től Budapesten belül is jegyet kell váltani a vonatokra, HÉV-ekre és sárga buszokra, később azonban felülírták a döntést, és most úgy tűnik, márciusig maradhat a régi rendszer.

December végén ajánlatot kapott a kormánytól a főváros a Budapest-bérlet fenntartására és az agglomerációs járatok, HÉV-ek és buszok közös működtetésének folytatására. Az Index birtokába került BKK-s levelezés szerint Lázár János minisztériuma közölte, hogy nagyobb összeget kérnek a fővárostól.

2020-ban, 2021-ben és 2022-ben 7,4 milliárd forintot kért az állam, amiben a főváros és a kormány megegyezett, 

2023-ra végső ajánlatként 8,6 milliárd forintot kért volna az Építési és Közlekedési Minisztérium. Ez 16 százalékos emelés lett volna.

 

KARÁCSONY Gergely
Fotó: MTI

A levelezésből úgy tűnik: a főváros tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester rögtön a kormányt hibáztatta – írták a beszámolóban.

Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter – aki Karácsony Gergely delegálására tölti be a BKK elnöki posztját négy éve – az Index birtokába került levelezésben azt írja: 

Több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.

Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a teljes igazgatóság számára kiküldött levelében rögzíti: „Végig szorosan egyeztettünk Tiborral.” 

Azzal folytatta:

a kormány ajánlata a három éve változatlan költségszint 1,2 milliárd forintos emelését jelentette volna, amit inkább elutasítottak, vállalva ennek következményeit a Budapest-bérletre és az agglomerációs együttműködésre.

 

Igazat mondott-e Karácsony, hogy a vita nem pénzügyi?

A levelezésből az Index azt a következtetést vonta le, hogy a főpolgármester nem mondott igazat. Felidézték, hogy Karácsony Gergely az RTL Híradó január elsejei adásában így fogalmazott: 

Valójában mi sem értjük, hogy mi történik. Van egy működő rendszer, ami mindenkinek jó, azonban Lázár Jánosnak lehet, hogy nem. A pénzügyi vitáknak, amik felmerülnek, semmi közük a Budapest-bérlethez.

Karácsony Gergely nemrég a Facebookon reagált a sajtóban megjelent hírre: a főpolgármester szerint a plusz 2,17 milliárd forint folyósítása mellett nem volt biztosítva a városnak járó 12 milliárd forintnyi közösségi közlekedést támogató pénz kifizetése, sem pedig az agglomerációs megállapodás meghosszabbítása. „Nincs semmilyen észérv a Budapest-bérlet megszüntetésére, a kormány a beborult költségvetését és a tönkrement MÁV helyzetét akarja Budapest kárára kezelni” – írta a politikus. 

Egyelőre márciusig használhatók a BKK-bérletek a helyközi járatokon

Korábban a Világgazdaság is megírta, hogy 

nem hosszabbítja meg a MÁV és a Volán a Budapesttel fennálló szerződést, amivel összehangolták a helyközi és a fővárosi közlekedést. Egy korábbi szerződés értelmében a MÁV és a Volán helyközi járatainak fővárosi szakaszain elfogadták a BKK jegyeit és bérleteit is. 

Az idei évtől ez a megállapodás megszűnt volna, vagyis Budapesten belül is jegyet kellett volna váltani a vonatokra, HÉV-ekre és sárga buszokra. Később megjelent a hír, hogy a BKK háromoldalú megállapodást kötött a MÁV-HÉV-vel és a Volánbusszal, amely biztosítja a jelenlegi tarifarendszer megőrzését, azaz maradt a Budapest-bérlet, majd jött a pontosítás: a megoldás átmeneti, legfeljebb március elsejéig, az új tarifarendszer bevezetéséig lesz érvényben.

Decemberig nyúlik vissza a Karácsony–Lázár-csörte 

A hír hallatán még decemberben Karácsony Gergely kiakadt. „Bravó. Így kell ostobaságból és kicsinyességből kicseszni sok százezer budapesti és környékbeli emberrel” – írta közösségi oldalán a főpolgármester. Szerinte éppen az ellenkezőjére lenne szükség, vagyis a főváros és az agglomeráció közösségi közlekedését még jobban össze kellene hangolni, és nem teljesen elhatárolni egymástól. 

Egy rádióinterjúban Lázár János megerősítette, hogy napirenden van a budapesti hibrid rendszer jövőjének a kérdése. Úgy fogalmazott, hogy a legnagyobb igazságtalanság a főváros és vidék között húzódik, mert a vidéki adófizetők pénzéből is finanszírozzák a budapesti közösségi közlekedést (az állam évi 12 milliárd forintot ad erre, miközben más nagyvárosokkal nem tesz így). 

Nem fair, hogy a vidék támogatja Budapestet, miközben az a leggazdagabb magyar város.

Áttételesen azt is megerősítette, hogy 

elszámolási vita robbant ki a fővárosi önkormányzattal.

„Amennyiben a városvezetés nem hajlandó fizetni azért, hogy a MÁV és a Volán járatai is szolgáltassanak a területén, akkor az egész rendszert át kell alakítani. Ha nem fizetik ki a számlát, másképp kell megoldani” – jelentette ki.

Vitézy: a főváros-vidék ellentét kiélezése lett a Budapest-bérlet jövőjéről szóló kérdésből

Minden évben visszatérő vita, hogy a BKK – Budapesti Közlekedési Központ – a Budapest-bérletek bevételeiből mennyi pénzt ad át az állami szolgáltatóknak azért, hogy a budapesti utasok a bérleteikkel az állami fenntartású HÉV-eket, kék és sárga Volánbuszokat és a MÁV Start vonatait is használhatják a fővároson belül, illetve ennek a vitának a másik fele, hogy a BKK mennyit von le ebből az összegből saját utastájékoztatási, jegyellenőrzési, -értékesítési tevékenységének költségei miatt.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.