Kormányátalakítással csökkentené a nagyobb bukás esélyét Macron

Hétfőn lemondott Elisabeth Borne, Franciaország második női miniszterelnöke, a helyére pedig Gabriel Attal volt oktatási minisztert nevezték ki. A közelgő európai parlamenti választások és a nyári párizsi olimpia előtt Emmanuel Macron elnök a francia kormány átalakításával próbálja visszaszerezni a népszerűségét, de félő, hogy ezzel elkésett – írta a Politico.

Bár a sajtóban az elmúlt napokban több név is felmerült a kormányfői poszt lehetséges várományosaként, a legtöbben eddig is Attal oktatási minisztert tartották Borne legvalószínűbb utódjának, aki az elnöki palota keddi bejelentésével az ország legfiatalabb és első nyíltan meleg francia miniszterelnöke lett.

2023 katasztrofális volt a francia kormánykoalíció számára, amely nyugdíj- és bevándorlási rendszerének a régóta ígért reformja hónapokig tartó politikai válságot és közfelháborodást eredményezett, ami több száz zavargást robbantott ki Párizs és más nagyvárosok utcáin.

Az átalakítás nem feltétlenül vezet majd politikai irányváltáshoz, a koalíció ezzel inkább azt próbálja meg jelezni, hogy a tavaly véghez vitt reformokon túlmenően új prioritásokra kívánnak összpontosítani – többek között a teljes foglalkoztatottság elérésére –, és megpróbálják az évet tiszta lappal kezdeni.

Erre nagy szükség is lesz, mivel júniusban tartják az európai parlamenti választásokat, ahol a legújabb felmérések szerint az Európai Unió jelenlegi irányvonalát ellenzők rekordgyőzelmet fognak aratni, mivel a blokk lakói a megélhetési- és energiaválság, a szomszédos háború, valamint az újra növekedő migrációs hullám miatt egyre elégedetlenebbek a vezetéssel.

Az ő európai parlamenti győzelme pedig az elnök bukásához is vezethet a következő években.

A kormányátalakításról szóló találgatások azóta terjedtek el, hogy a francia parlament csak nagy nehezen és minimális többséggel tudta elfogadni az új, bevándorlásra vonatkozó szigorúbb szabályokat, ez a csata pedig mély repedéseket tárt fel Macron jobbközép koalíciójában.

– mondta Benjamin Morel politikai elemző.

A francia elnök és a Borne által vezetett kormány a 2022-es választások óta küzd a lázadozó parlamenttel, amely az abszolút többség elvesztése óta folyamatosan megpróbálta akadályozni a kabinet munkáját.

Macron tavalyi döntése, hogy a végrehajtó hatalmat felhasználva elfogadta a nyugdíjkorhatár 64 évre történő, vitatott emelését, hetekig tartó erőszakos tüntetéseket váltott ki. Borne pedig a francia alkotmány egyik kiskapuján keresztül mintegy 23 alkalommal próbált törvényjavaslatokat keresztülvinni – ezek a diktatórikusnak tűnő lépések csúnya foltot hagytak a koalíció megítélésén.

Az átszervezés valószínűleg kiélezi a versenyt Macron táborában a 2027-ben esedékes következő elnökválasztáson való utódlásért, mivel Edouard Philippe volt miniszterelnök, Gerald Darmanin belügyminiszter és Bruno Le Maire pénzügyminiszter is potenciális jelöltnek számít.

De mivel Le Pen az elmúlt 18 hónapot a parlamentben töltötte, hogy méregtelenítse imázsát és fényezze potenciális elnöki megbízólevelét, sok politikus most azt feltételezi, hogy megnyerheti a következő választást.