Ausztria beperelte Magyarországot, de végül meggondolta magát

Ausztria és Magyarország között kettős vita van a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. (GySEV) kapcsán – erről is beszélt Lázár János a csütörtöki, maratoni sajtótájékoztatóján.

Ennek fő témája papíron a pénteken elstartoló új tarifarendszer volt a MÁV-Volánnál, de komoly visszhangot nem ez, hanem a miniszternek a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójáról, illetve Kónya Endre kegyelmi ügyéről tett nyilatkozata váltott ki. Azonban ezen túl is elhangzottak lényegi bejelentések, így például a GySEV-ről is.

Miért tört ki vita a GySEV-ről?

A GySEV (Raab–Oedenburg–Ebenfurter Eisenbahn AG, rövidítve Raaberbahn) Magyarországon és Ausztriában működő, összesen 434,7 kilométeres pályahálózatot fenntartó és üzemeltető, integrált vasúttársaság. Hazai székhelye Sopronban, ausztriai központja pedig a burgenlandi Vulkapordányban van. A 150 éves múltra visszatekintő osztrák–magyar közös vállalatban a magyar fél 65,6, az osztrák viszont csak 28,2 százalékos tulajdonosi aránnyal rendelkezik. További 6,1 százalékos részt a Strabag SE birtokol, de hiába ez a legkisebb rész, a legnagyobb vihar ekörül alakult ki.

Tavaly novemberben robbant a hír, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) mint a magyar állami tulajdonosi jog gyakorlója menesztette Hana Dellemannt, a GySEV osztrák vezérigazgató-helyettesét. A vonatkozó döntés november 2-tól lépett hatályba, ezt megelőzően az osztrák menedzser 2017 óta irányította a céget. A fejleményre az osztrákok feldúltan reagáltak, és jogi lépéseket helyeztek kilátásba.

Lázár János most arról beszélt, hogy a GySEV kapcsán az osztrákok és a magyarok között egy technikai és egy koncepcionális vita zajlik. Az előbbi a menedzser felmentése miatt tört ki, az utóbbi pedig a társaság jövőjére vonatkozik. A tárcavezető jelezte, hogy 

Ezt a miniszter úgy értelmezte, hogy Ausztria nem vitatja azokat a lépéseket, amelyeket Magyarország tett a vállalat átalakításában. Szerinte az, hogy Ausztria meghátrált, jelzésértékű, de az okokat az osztrák kormányzattól és közlekedési minisztériumtól kell megkérdezni. Azért Lázár János is ismertetett egy lehetséges forgatókönyvet. „Jó döntést hoztunk az eddigi átalakítással, ami nehezen megkérdőjelezhető” – fogalmazott.

Lázár János keményen üzent a Strabagnak

Arra is kitért, hogy bár Hana Dellemann járandóságáról megegyeztek, arról szó sem volt, hogy visszavennék. Lázár János szerint a problémát az okozza, hogy hiába van a magyar államnak 60 százalék fölötti része a cégben, semmilyen érdemi döntést nem tud hozni, mert a döntési jogok az osztrákoknál vannak. „Ez nem maradhat így, a cél, hogy a magyar érdek érvényesüljön. Ennek érdekében pedig több megoldás is felmerül.”

1. Egyrészt megvásárolhatják az egész vállalatot, 
2. másrészt tőkeemelést is alkalmazhatnak. 
3. Végül pedig arra is nyitottak, hogy közösen fejlesszék a GySEV-et.

„Az egészet meg akarjuk venni, de erre az osztrákok kevesebb nyitottságot mutatnak. Bepereltek, most elmenekültek, elgyávultak. Ha viszont pénzről van szó, már bátrabbak. Ha csatáról, gyöngébbek. Ez régi történelmi modell” – értékelt.

Lázár János viszont arról is beszélt, hogy továbbra is napirenden van a Strabag részének a megvásárlása, ez a folyamat pedig halad előre. Ezen a ponton egyértelműen üzent az osztrák építőipari cégnek: a Strabagnak meg kell értenie, hogy a magyar pozíciót érdemben befolyásolja ennek az üzletrésznek a sorsa.