Ellenzéki pártok fekete napja: százmilliókat fizethetnek vissza az államnak, és örülhetnek, ha ennyivel megússzák

Kedden nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2022-es országgyűlési választások kampányfinanszírozásáról készült jelentését. A szervezet korábban a Fidesz–KDNP költéseit is vizsgálta, ezúttal pedig a hatpárti ellenzéki összefogás működését ellenőrizte.

Az ÁSZ elnöke, Windisch László a témában háttérbeszélgetést szervezett a sajtónak, amelyen többször is hangsúlyozta, hogy szakmai, jogszabályi alapon jártak el, és visszautasította azokat a vádakat, hogy az ÁSZ politikai furkósbotként működne. Ezeket azért is tarthatta fontosnak elöljáróban leszögezni, merthogy a jelentés súlyos megállapításokat tartalmaz a 2022-es ellenzéki, tehát a DK–Momentum–Jobbik–MSZP–LMP–Párbeszéd, valamint a Mindenki Magyarországért Mozgalom (MMM) összefogás pénzügyeiről.

Milyen pénzből kampányoltak az ellenzéki pártok 2022-ben?

Bizonyítást nyert ugyanis, hogy bár ezek a pártok is betartották az általuk, illetve az egyéni jelöltjeik után kapott állami pénzek elköltésére vonatkozó szabályokat, azonban 

Windisch László hangsúlyozta, hogy kampányolni abszolút jogszerű tevékenység, az a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik. Azonban a vonatkozó jogszabályok kifejezetten tiltják külföldi támogatások ilyen módon való érkezését, valamint azt a szervezeti struktúrát is, amelyet az összefogás kialakított ezeknek a pénzeknek az elköltésére. Az ÁSZ jelen állás szerint mintegy 261 millió forintról mondta ki, hogy jogszerűtlenül került az ellenzéki pártokhoz. Ezt vissza kell fizetniük, de a jogszabály szerint ráadásul még ugyanekkora összeget le is vonnak tőlük a jövő évi állami támogatásukból.

Ugyanis az ÁSZ további 1,4 milliárd forint kapcsán látja bizonyítottnak, hogy az szintén külföldi pénzként érkezett a Márki-Zay Péter miniszterelnök jelöltségét támogató pártokhoz. 

Az ellenzéki pártok örülhetnek, ha nem milliárdokat kell fizetniük

Azonban ennek kapcsán felmerült, hogy ezt az összeget csak papíron fordították kampányra, valójában pedig pénzkifolyatás történt. Egy példa erre: az egyik nagyszabású tüntetésre buszokat szervezett az MMM, ennek ellenértékét pedig ki is fizette a szolgáltatónak. Csakhogy ezzel párhuzamosan ugyanerre a feladatra egy osztrák céget is megbízott, amelynek szintén kifizette a buszbérlés árát.

Ezért merült fel a gyanú az ÁSZ-ban, hogy itt esetlegesen már büntetőjogi tényállás is felmerülhet. Bevonta a NAV-ot ennek feltárására, amíg pedig az adóhatósági kontroll be nem fejeződik, erre az összegre nem vonatkozik a visszafizetés. Furcsa módon az ellenzéki pártoknak az lenne az érdeke, hogy a NAV arra az álláspontja jusson, hogy az 1,4 milliárd forint valóban nem kampányra ment el, hanem például sikkasztás valósult meg. Ez esetben ugyanis az ÁSZ ezt az összeget nem követelné tőlük, és így ugyanennyit sem vonnának el a soron következő állami támogatásukból. Ami pedig együttesen már 2,8 milliárd forint lenne, és csőddel fenyegetne több ellenzéki pártot is. Más kérdés, hogy ha a NAV szerint bűncselekmény valósult meg, azzal a bíróságon szembe kell néznie az összefogásnak.

Hogy a NAV ellenőrzése mikor zárulhat le, azt nehéz előre megmondani. Ez hónapokig, de akár évekig is tarthat. Mindenesetre ha kiderül, arra az ÁSZ reagálni fog. Ha bűncselekmény merült fel, akkor az ÁSZ lezárja a maga vizsgálatát. Ha viszont az adóhivatal szerint az 1,4 milliárd forint valóban kampánycélokat szolgál, akkor az ÁSZ erről ki fogja mondani, hogy 

Az események azonban még nem tartanak itt, most „csak” a 261 millió forintot kell megfizetni. Erre mostantól számítva 15 napjuk van az ellenzéki pártoknak. A teljes képhez hozzátartozik, hogy elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy az összeget nem fizetik be. Ehhez a bíróságon kell megtámadni a pénz megfizetésére felszólító közigazgatási határozatot. Ezen a fórumon pedig már jogvédelem is kérhető, amely adott esetben a per lefolytatásáig felfüggeszti a bírság végrehajtását.