Minden európai parlamenti választás előtt menetrendszerűen erősödnek az aggodalmak a politikusok körében, hogy előretörnek a radikálisok és a populisták, de a végén a hagyományos balközépnek és jobbközépnek mindig sikerül koalíciókat kötniük és kordában tartani a szélsőségeseket. Az idén azonban ez az előrejelzések szerint másképpen lesz.
A júniusi EP-választáson az eddigi felmérések alapján a képviselői helyek negyedét szerezheti meg a nacionalista és radikális jobboldal, és első alkalommal lehet komoly befolyással az európai politikára. A Politico elemzése szerint ezzel veszélyezteti az Európai Unió olyan szent értékeit, mint a jogállamiság és az emberi jogok védelme, és megakadályozhatja vagy akár meg is semmisítheti a legfontosabb zöld és éghajlatvédelmi jogszabályokat.
Igazán jelentős jobbra tolódást fogunk látni
– figyelmeztet Simon Hix, az olaszországi Európai Egyetemi Intézet összehasonlító politikatudományi professzora. Előrejelzése szerint az előző EP-választás után alakult, radikális jobboldali Identitás és Demokrácia (ID) frakció 40 mandátummal többet szerez, int 2019-ben, és 98 képviselővel a harmadik legerősebb erővé válik, megelőzve a liberálisokat. A német és a francia radikális jobboldal két pártja, az Alternatíva Németországért (AfD) és a Nemzeti Összefogás (RN) már a csoport tagja.
Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciónak jelenleg 67 képviselője van, tagja többek között a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) és az olasz kormánykoalíciót vezető Olaszország Fivérei, és ahogyan Orbán Viktor már bejelentette, csatlakozni fog hozzájuk a választás után a Fidesz is. Hix előrejelzése szerint az ECR 18-cal növelheti képviselői számát a választáson, 12-vel a Fidesz csatlakozása után. Az ID és az ECR együtt megszerzi tehát a 720 parlamenti hely 25 százalékát.
Radikálisan változni fog a dinamika az EP-ben, és ez vonatkozik az uniós vezetők megválasztására is. A jobboldal alaposan megnehezítheti például az olyan balközép irányultságú politikusok megválasztását, mint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki a várakozások szerint csatába száll majd egy újabb terminusért.
A felmérések azt mutatják, hogy majdnem egy tucatnyi tagállamban, köztük Franciaországban és Németországban vezetnek, vagy szorosan a második helyen állnak a népszerűségi listán a radikálisan jobboldali, keményvonalasan migrációellenes pártok, a sokak által a többinél is szélsőségesebbnek tartott Geert Wilders és a Szabadságpárt nagy fölénnyel meg is nyerte a hollandiai választásokat.
Egyre több szavazó idegenedik el a hagyományos pártoktól, amelyek képtelennek bizonyultak megbirkózni a kihívásokkal,
az egymást követő megélhetési válságokkal, pénzügyi összeomlással, az Európát elárasztó menekültek és migránsok millióival, a terrortámadásokkal, az energiaárak drasztikus megugrásával.
A radikálisok előretörését azonban eddig mindig sikerült elhárítani. A választói elégedetlenséget látva azonban a hagyományos jobbközép pártok is egyre inkább átveszik a radikálisok retorikáját, különösen a migrációt illetően, Németországban már a liberálisok és a zöldek is bírálják a saját kormánykoalíciójukat, amiért nem tesz eleget azért, hogy hazaküldje azokat a menedékkérőket, akiknek nincs jogi alapjuk az országban tartózkodni. Ez pedig azt jelenti, hogy „a radikális jobboldal anélkül is nyerhet, hogy győzne” – figyelmeztetett Hans Kundnani, a Chatham House kutatója.
Bár az EP eddig mindig megakadályozta, hogy radikális jobboldali politikusok befolyásos pozíciót, például bizottsági elnöki tisztséget töltsenek be, vagy részt vegyenek az évi kétmilliárd eurós költségvetés tárgyalásában,
a kulcsszereplők azonban most egyértelműen a leszalámizás taktikájára készülnek.
Meg akarják osztani a három nagy centrista frakciót, amely várhatóan így is többségben marad, bár a többsége harminc fővel kisebb lesz a jelenleginél.
Marco Zanni, az olasz Liga politikusa, az ID frakció vezetője állítja, hogy ez a taktika már az elmúlt hónapokban is működött. „Ami a migráció és a zöldpolitika területén történt, az annak a nyomásnak az eredménye, amelyet a balközépre kifejtettünk” – jelentette ki büszkén.
A progresszívek és Európa-pártiak egyetlen reménye, hogy a radikálisok egymással is marakodnak. Az AfD EP-frakciója gyakorlatilag szétesett, az ID a saját főtitkár-helyettese szerint is a leginkább decentralizált frakció az összes közül, ahol minden nemzeti párt maga döntheti el, milyen kérdésben hogyan szavaz. Marine Le Pen, az NR elnöke a múlt héten nekiugrott az AfD-nek, mert túl szélsőségesnek tartja a német párt tervét több millió migráns és kisebbséghez tartozó deportálására.
A nagy terv egyesíteni az ID-t, az ECR-t és a Fideszt, ami a jelenlegi parlamenti ciklusban nem sikerült, de Zanni szerint potenciálisan sorsfordító lehet. Azt jelentené, hogy a blokk négy kormányfője lenne a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács tagja: Giorgia Meloni, Orbán Viktor, Robert Fico és Geert Wilders.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.