Górcső alatt Magyarország: Orbán nem elhagyni akarja az EU-t, hanem új irányba fordítani
Orbán Viktor miniszterelnök hónapok harca után végül rábólintott az Ukrajnának 4 év alatt küldendő, összesen 50 milliárd eurónyi uniós támogatásra csütörtökön, ám előtte igyekezett megváltoztatni a brüsszeli beszélgetések témáját azzal, hogy találkozott a városban tüntető gazdákkal, akiket támogatásáról is biztosított.
A közelgő európai parlamenti választások előtti kampánygyűlésnek is beillő találkozó jelzi, hogy a magyar kormányfő reméli, hamarosan változik a széljárás Brüsszelben. Ezt egyébként Orbán maga sem tagadja, hiszen többször beszélt már arról, hogy nem kilépni akar az Európai Unióból, hanem elfoglalni azt.
Fotó: AFP
A The New York Times (NYT) összefoglalója szerint az Ukrajnának szánt segély Orbán számára sosem volt megingathatatlan elv, hanem azt a célt szolgálta, hogy az európai politikát jelenleg uraló liberális elit alternatívájaként prezentálja magát a nemzeti szuverenitás és a hagyományos értékek védelmezőjeként. Orbán európai álmai mellett szól az is, hogy számos sajtótermék úgy harangozta be a brüsszeli csúcsot, mint ahol minden szem a magyar kormányfőre szegül.
Azonban a NYT írása arra is felhívja a figyelmet, hogy
Orbán populista retorikája sokkal nagyobb sikert ért el a tengerentúlon, mint Európában,
így a kormányfőnek többek között Donald Trump volt elnök is a rajongója, de a budapesti CPAC is alapvetően egy amerikai jobboldali találkozó európai állomása. Az áprilisi rendezvényre azonban a holland választásokon győztes Geert Wilderst is várják.
Magyarország a svéd NATO-csatlakozás halogatásával is a középpontba került, noha Orbán állítja, hogy hamarosan hazánk is áldását adja a szervezet bővítésére.
Azonban az októberi lengyel választás, valamint a jobboldali Meloni-kormány elköteleződése Ukrajna mellett a NYT szerint minden korábbinál jobban elszigetelte a miniszterelnököt Brüsszelben. Azonban Orbán hosszú távra tervez és biztos Trump novemberi győzelmében is az amerikai elnökválasztáson. Ám előtte
még abban is bízik, hogy Brüsszelben is fordul a széljárás a júniusi EP-választáson, olyan témáknak köszönhetően, mint az illegális bevándorlás vagy a megélhetési költségek növekedése.
Az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex adatai szerint tavaly 17 százalékkal, 380 ezerre nőt a szabálytalan határátlépések száma, ami 2016 óta a legmagasabb érték. Szemben a brit euroszkeptikusokkal, akik a 2016-os népszavazáson aratott győzelmükkel kivezették az országot a közösségből, Orbán nem kilépni akar az Unióból, hanem vezetni azt.
A magyar miniszterelnök így a nemzetközi közvélemény előtt is igyekszik magát úgy feltüntetni, mint aki hajlandó szembeszállni a különböző érdekcsoportokkal, és a nép párjára állni. Noha az EP nem rendelkezik túlságosan sok hatáskörrel – a komoly kérdésekben a bizottság és a kormányfők döntenek – Orbán reméli, hogy szövetségesei áttörése más országokat is politikájuk megváltoztatására sarkall majd.
Orbán megszólalásai sok esetben kavarnak vihart itthon és külföldön egyaránt, legyen szó a gyermekvédelmi törvényről vagy épp az ukrán erőfeszítések támogatása helyetti békekövetelésekről, de legnagyobb sikere a bevándorlás ellenzése itthon és külföldön egyaránt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.