A kormány a szerdai ülésén levonta a politikai következtetéseket a kegyelmi ügyből – hangzott el a kormányinfón pénteken. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi kormány mindenkinél nagyobb arányban támogatja a családokat. Szerinte ezért is érthető, hogy a társadalom jelentős része meglepetten és értetlenül állt a kegyelmi döntés előtt.
Azt tudjuk mondani, hogy ebben az ügyben az történt, aminek ilyenkor elkerülhetetlenül történnie kell
– fogalmazott a tárcavezető. Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter példamutatóan vállalta a felelősséget: lemondtak és visszavonultak közéleti megbízatásaiktól. Tudomása szerint nincs más, pedofil érintettségű kegyelemi döntés, és az is szóba került, hogy Novák Katalin az államfői fizetését csak abban az esetben kapja majd, ha nem vállal munkát. „Ismerve Novák Katalint, hamarosan dolgozni fog valahol” – tette hozzá.
Hogyan reagál a kormány a kegyelmi ügyre?
A kormánynak most már az a legfontosabb, hogy a jövőbe tekintsen. Éppen ezért nyújtottak be alaptörvény-módosítást, amely világossá teszi, hogy a kiskorúak ellen elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nincs kegyelem. Bejelentette, hogy a gyermekvédelmi intézmények élére történő kinevezéseknél a kritériumok sokkal szigorúbbak lesznek. Ezt követően
- pszichológiai alkalmassági vizsgálat,
- kiterjesztett megbízhatósági vizsgálat
- és környezettanulmány is
rendelkezésre fog állni. Csak ezt követően lehet mód bárkit kinevezni. De áttekintik a gyermekvédelmi szabályozást is, és az észszerű szigorítást támogatni fogják. „Hogyha azok, akik eddig támadták a gyermekvédelmi intézkedéseket, most a gyermekvédelem apostolaiként tüntetik fel magukat, az talán lehetőséget ad arra, hogy ezekben a kérdésekben, amelyek eddig megosztók voltak bal- és jobboldal között, most konszenzust teremtsünk” – fogalmazott.
Milyen lesz az új köztársasági elnök?
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy a parlament tavaszi ülésszakán fogják elfogadni a miniszterelnök által benyújtott alaptörvény-módosítást.
Reményét fejezte ki, hogy két héten belül megnevezhetik a köztársasági elnöki jelöltjüket.
A jelöltnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az alkotmányos feladatát és hatáskörét betöltse. A nemére vonatkozóan nincs kikötés, véletlenül sem. Reméli, hogy olyan jelöltet tudnak találni, akit akár az ellenzék is támogathat, de erre kevés esélyt lát a közpolitikai állapotok miatt.
Szóba került Fekete-Győr András ügye is, aki még 2018-ban füstgránátot dobott rendőrök felé egy tüntetésen. A Momentum egykori elnökét a napokban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, de szerinte koncepciós per zajlott ellene. Gulyás Gergely mindezt úgy kommentálta, hogy a jobboldalon a hibáknak is van következményük, a baloldalon viszont a bűnöknek sincs. „Amit tett, az összeegyeztethetetlen azzal, hogy valaki közbizalmat igénylő tisztséget lásson el a közéletben” – húzta alá.
Arról, hogy Gyurcsány Ferenc szerint ő vállalta a 2006-os események következményeit, a kancellárminiszter azt mondta, hogy ez a komédia kategóriájába tartozna, ha nem lenne tragikus is egyben. A Klubrádió Novák Katalint és Varga Juditot női mivoltában gyalázó cikkéről azt mondta, hogy az bolsevik időket idéz, és méltatlan a magyar sajtóhoz. „A rádió vezetőjének, Arató Andrásnak le kell mondania, addig tisztességes ember sem interjúalanyként, sem munkavállalóként oda nem teszi be a lábát” – jelentette ki.
Mit gondol a kormány Balog Zoltán érintettségéről?
Az uniós migrációs paktum kvóta szerinti szétosztásra vonatkozó terveit elfogadhatatlannak nevezte. Azért siettetik ezt a folyamatot Brüsszelben, hogy még a nyári európai választások előtt lezárják. Leszögezte, hogy nem terveznek változást a jelenlegi alkotmányos rendben az államfőválasztással összefüggésben, vagyis nem térnének át a közvetlen köztársaságielnök-választásra. Arra nyitottak, hogy szigorítsanak a kiskorúakkal szembeni szexuális bűncselekmények büntetési tételein, de megjegyezte, hogy ezen már eddig is szigorítottak a új Btk.-ban. Balog Zoltán esetleges lemondására úgy reagált, hogy
a kormánynak nincs álláspontja a református egyház belügyeiről.
Cáfolta, hogy Orbán Viktor a kegyelmi ügyben magyarázatot kért volna Balog Zoltántól. A kegyelmi kérvény elbírálása kapcsán megjegyezte, hogy az elmúlt 25 évben minden kegyelmi kérvényt ellenjegyeztek a mindenkori igazságügyi miniszterek. Ezzel most talán érdemes lett volna szakítani. Hangsúlyozta, hogy a kegyelmi döntéseknek nincs indoklásuk, és a miniszterelnök a sajtóból értesült a történtekről. Sem Balog Zoltán, sem Novák Katalin, sem Varga Judit nem tájékoztatta előzetesen. De ebben nincs semmi rendkívüli, az elmúlt 14 évben csak a Budaházy-ügyben adott kegyelmi döntés került szóba kormányülésen.
Lehet firtatni, ki és milyen tanácsot adott, de a politikában mindig az az elv érvényes, hogy aki dönt, azé a felelősség. „Minden megtörtént, ami megtörténhetett, a kegyelmi ügy botrányrészét lezártnak tekintjük. Nézzük meg, van-e olyan pontja a gyermekvédelmi jogszabályoknak, ami szigorítást igényel. Jól meg kell fontolni, milyen szankciókat fogadunk el. A legsúlyosabbakat sem kell elvetni, de az emberi méltóság alapvetés kell hogy maradjon” – értékelt.
Magyar Péter fenyegette Gulyás Gergelyt
Egy kérdésre közölte, hogy Magyar Péter előre, jóval, hetekkel a történtek előtt írásban közölte vele, hogy amennyiben megszűnnek az állami megbízatásai, akkor azt fogja csinálni, amit most csinál. (Varga Judit volt férje másfél órás interjút adott a Partizán YouTube-csatornájának, amelyben számos vádat és kritikát tett a kormányzattal szemben.)
Nem próbáltam lebeszélni, mert nem szeretem, ha fenyegetnek
– tette hozzá, szerinte ez nem fér bele a barátságba. Ezért semmilyen formában nem is reagált neki. A történteket tudja bizonyítani, és azért emlékszik rá, mert nagyon ritkán kap ilyet. Megjegyezte, hogy megelőlegezett bizalom volt Magyar Péter irányában, amilyen állásokat kapott. „Biztosan kiváló szakember volt, erről azokat kellene megkérdezni, akik most elbocsájtották” – fűzte hozzá. Nem tudja, áll-e mögötte valaki, a Fideszben belső ellentét biztosan nincs. A viszonyuk egykor baráti volt, de most szomorúsággal nézi, hogy azoknak a kegyéből és kenyeréből van a magyar közéletben, akik ellen valaha együtt küzdöttek. Azt is jelezte, hogy az elmúlt években az ő viszonyuk távolról sem volt olyan szoros, mint húsz éve.
Később a Magyar Péter által elmondottakra (miszerint egy korábbi, Varga Judittól való elválási szándékába a magyar titkosszolgálatok beavatkoztak) úgy válaszolt, hogy a magyar titkosszolgálatoknak nincs közük hozzá, ha valaki elválik. A magyar szolgálatok nem szólnak ebbe bele. A válás azzal sincs összefüggésben, hogy a kormányzati ellenőrzési hivatal kiszállt Magyar Péter korábbi munkahelyére (Diákhitel Központ), amikor annak vezérigazgatója volt.
Meddig finanszírozható a nyugdíjrendszer?
Főpolgármester-jelöltje még azért nincs a Fidesznek, mert túl sok jó jelölt közül kell választania. Az europarlamenti listánál pedig új helyzet állt elő Varga Judit visszalépésével. Deutsch Tamás szerinte kiváló listavezető lenne, de erről nincs döntés. Jelezte azt is, hogy folyamatosan érkeznek összesen 12 milliárd euróról van jelenleg szó.
A kkv-knak szánt 910 milliárd forintos csomagról azt mondta, hogy ebben munkaerő-tartalék mozgósítása, illetve munkakörülmények javítása is van. Ezen túl van még egy ugyancsak uniós, 450 milliárdos rész, amely a második negyedévtől érhető el. Ez nagyrészt kisebb részben támogatás, és technológiai és szervezeti megújulásra szolgál a cégeknek. Hozzátette, hogy két operatív programban összesen 750 milliárd forint áll rendelkezésre vízgazdálkodásra.
Az igazságügyi minisztérium vizsgálja a társasházi törvényt, és elképzelhető, hogy módosításra is tesz javaslatot. De a kormány előtt ez még nem járt. Az inflációról azt mondta, hogy az közelít az elfogadható mérték felé, a 3 százalékhoz. Ez alá jó esetben jövőre lehet visszatérni. De az biztos, hogy az idén nem jelent már olyan mértékű problémát a pénzromlás a háztartásoknak, mint az elmúlt két évben.
Átütő demográfiai program – ezt mondta arra kérdésre, hogy mivel akarják orvosolni, hogy tavaly már 24,5 százalék volt az arány a nyugdíjkiadásokban, ami nem volt járulékokkal fedezve. Nincs más megoldása a problémának. A 2030-as évek közepéig fenntartható a nyugdíjrendszer egy közepes mellett is. Az generálja a helyzetet, hogy többen mennek nyugdíjba, mint amennyien belépnek a munkaerőpiacra. Ha a 2010-es folyamatokat nem tudják megállítani, akkor ma 170 ezerrel kevesebben lennénk. A 24,5 százalékos rész nőni fog, körülbelül 30 és 40 százalék között kell majd finanszíroznia a nyugdíjrendszert az államnak.
Közölte, hogy nincs kormánydöntés, és előterjesztés sincs arról, hogy beavatkozna a kormány az üzemanyagpiacon. Ez vonatkozik a lakásfelújítási programra is.
