Miután szombaton lemondott köztársasági elnöki tisztségről Novák Katalin, az egyik legfontosabb kérdéssé az lépett elő, hogy mikor és ki követi őt: ki lesz a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik államfője.
A nyilvánosságban szinte azonnal megjelentek különböző nevek, amelyeket ugyanakkor – enyhén szólva – érdemes fenntartással kezelni.
Mindenesetre ha a valódi jelöltek kilétét homály fedi is, azt már pontosan lehet tudni, mikorra lesz Magyarországnak új köztársasági elnöke. Vagyis arra kérdésre már egyértelműbben lehet válaszolni, mikor választhatják meg Novák Katalin utódját. Erről frissen nyilatkozott a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettese, aki a Hír TV napi aktuális műsorának volt vendége hétfő este. A politikustól azt kérdezték, hogy mennyire sürgős a kormánypártoknak az új köztársasági elnök megválasztása.
Zsigó Róbert válaszában először is kiemelte, hogy az államfő megválasztásának megvan a törvényileg szabályozott rendje. Novák Katalin hivatalosan, írásban február 11-én nyújtotta be a lemondását az Országgyűlésnek. Erről a magyar parlamentnek 15 napon belül döntenie kell, mivel ahhoz, hogy Novák Katalin lemondása érvényes legyen, szükség van még az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára. Mellékszál, de a pontosság kedvéért érdemes jelezni, hogy papíron egyébként a Ház ugyancsak 15 napon belül kérheti a köztársasági elnöktől, hogy fontolja meg az elhatározását. Amennyiben azonban ő írásban rögzíti a döntését és továbbra is tartja magát hozzá, az Országgyűlésnek tudomásul kell vennie a lemondást.
Zsigó Róbert viszont ennél is konkrétabb forgatókönyvet osztott meg és rámutatott, hogy a parlament a tavaszi ülésszak kezdetén, február 26-án erről dönteni is tud majd. Rögtön ezt követően pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az országgyűlésnek innentől számítva harminc napon belül kell köztársasági elnököt választania.
Úgyhogy a mai rendes menetrend szerint márciusra új köztársasági elnöke, új államfője lehet Magyarországnak
– fogalmazott.
Magyarország alkotmánya, az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg szavazás útján. Első körben a voksoláskor kétharmados többséggel lehet elnököt választani. Ha ez nem sikerülne (a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van), másodszorra már egyszerű többség dönt. Fontos azonban, hogy a két szavazást két napon belül kell megtartani.
Ugyancsak lényeges tudni, hogy az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Ő Kövér László, aki viszont a köztársasági elnök helyettesítése idején a képviselői jogait nem gyakorolhatja. Ennek ellenére a Fidesz–KDNP rendelkezik a kétharmados többséggel, miután a 199 fős parlamentben a házelnök átmeneti kiesésével is 134 mandátumot birtokol. Kövér László helyett az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja majd el.
A köztársasági elnököt öt évre választják meg, megbízatása egyszer hosszabbítható meg szintén öt évvel. Vagyis összességében két cikluson keresztül, maximum tíz évig lehet valaki államfő Magyarországon. Eddig ez Göncz Árpádnak és Áder Jánosnak sikerült.
Elemző: csak pillanatnyi politikai érdekből akar Gyurcsány Ferenc közvetlen elnökválasztástKampányüzemmódba kapcsoltak az ellenzéki pártok. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.