Svédország a NATO-csatlakozással búcsút mond a semlegességnek

Hosszas várakozás, várakoztatás és alkudozás után Svédország a NATO tagjává válik, ezzel a szövetség egy kulcsfontosságú északi bázishoz jut, és megszerzi az ellenőrzést a Balti-tenger felett, a skandináv nemzet pedig a saját biztonsága mellett a védelmi iparát is megerősítheti. Ehhez azonban búcsút kell mondania a semlegességnek, amely több mint kétszáz évig a nemzet külpolitikájának az alapköve volt – írta a The Guardian.        

Néhány hónappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy Svédország NATO-tagsága még hosszú ideig csak vágyálom marad. Míg Finnországot – amellyel 2022 májusában egy időben nyújtották be csatlakozási kérelmüket – már tavaly áprilisban felvették, addig a svédek diplomáciai mocsárban rekedtek.

A tavaly nyári Korán-égetések sorozata óriási csapást mért a Törökországhoz fűződő kapcsolatokra, szinte elképzelhetetlenné téve az ankarai „igent”, Magyarországgal pedig még szeptemberen is kemény szócsatát vívott a svéd kormány – most azonban ez már történelem.

A kétéves huzavona Magyarország és Törökország számára egyaránt sikerrel zárult: mivel svéd, valamint amerikai gyártmányú vadászgépek és egyéb katonai eszközök beszerzését tudták kialkudni a csatlakozás engedélyezéséért – de mit fog ez Svédország és a világ számára jelenteni?  

A védelmi szövetség az utolsó skandináv ország belépésével szinte teljes hozzáférést kap a Balti-tengerhez, amely gyakorlatilag a NATO saját tengerévé válik. Svédország területe pedig kulcsfontosságú lehet mint északi logisztikai központ, ahol az európai és amerikai hadseregek személyzetet és felszerelést tudnak állomásoztatni.

A svédek hónapok óta készülnek erre, és úgy is viselkedtek, mintha teljes jogú NATO-tagok lennének. Az Egyesült Államokkal már aláírtak egy megállapodást, amellyel hozzáférést biztosítottak 17 katonai bázisukhoz, megkezdték a hadseregük integrációját, és bejelentették, hogy csapatokat küldenek Lettországba.

– figyelmeztette a lakosságot Ulf Kristersson svéd miniszterelnök egy januári beszédében. A kormány a hidegháború után beszüntetett hadkötelességet is újraindította, hogy megerősítsék az ország hadseregét, és felkészítsék a svédeket a háborús helyzetre.

Ez drámai változást hoz a történelmileg semleges ország nemzeti identitásában. A NATO-tagság gondolata sokáig elképzelhetetlennek számított, Peter Hultqvist volt védelmi miniszter pedig még 2021 őszén is kijelentette: garantálni fogja, hogy soha nem csatlakoznak a szövetséghez.

Néhány hónappal később, az ukrajnai háború kirobbanásával azonban a közvélemény, a politikai pártok, valamint a kormány is hátraarcot csináltak, és Finnországgal karöltve elindultak a NATO-csatlakozás rögös útján.

– mondta Robert Dalsjö, a Svéd Védelmi Kutatóintézet igazgatója.

Kristersson, a svéd jobbközép kormánykoalíció vezetője számára, akinek 2022. októberi miniszterelnöki kinevezése óta a NATO-kérdés a nyakán lóg, ez hatalmas megkönnyebbülés lesz.

Pártja a közvélemény-kutatások szerint viszonylag gyengén muzsikál – a szociáldemokraták vezetnek, őket követik a szélsőjobboldali Svéd Demokraták –, ám a katonai szövetség tagjaként nagyobb szereplővé tette az országot a világszínpadon, a csatlakozás befejezésével pedig kormánya végre olyan belpolitikai problémákkal is tud foglalkozni, mint a migráció vagy a szervezett bűnözés és az erőszak visszaszorítása.