Szigorítás jön a digitális közvetítő tevékenységet végző szolgáltatókra

Mi változik a DSA hatálybalépésével?

A DSA (Digital Services Act) hatálybalépésével a webhosting- és az egyszerű adatátvitelt nyújtó szolgáltatók felelősségi szabályai változnak. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a közvetítő szolgáltató ezentúl nem moshatja a kezét arra hivatkozva, hogy nem tudja, milyen tartalomnak biztosít helyet. Az új szabályozás miatt bejelentési mechanizmusokat kell biztosítaniuk a közvetítő szolgáltatóknak, és ha ezen keresztül bejelentés érkezik, azzal kapcsolatban el kell járniuk. Ha a szolgáltató megállapítja, hogy jogellenes a bejelentett tartalom, úgy korlátozhatja is a tartalomhoz való hozzáférést.

Kikre vonatkozik ez a szabályozás és az esetleges bírság?

Minden olyan digitális közvetítő szolgáltatóra, amely egyszerűen adatátviteli szolgáltató vagy tárhely-, esetleg felhőszolgáltató. Azt is nagyon fontos megjegyezni, hogy a szabályozásban nincs méretkorlát. A bejelentési lehetőség biztosítása a kisvállalkozásokra ugyanúgy vonatkozik, mint a nagy online platformokra.

Ez azt jelenti, hogy a közvetítő szolgáltató akár a saját szerződött partnerének a tartalmait is korlátozhatja?

Igen, pontosan azt. A DSA kötelezi erre a közvetítő szolgáltatót. Bejelentési lehetőséget kell biztosítania, eljárást kell lefolytatnia, amelynek során meg kell tudnia állapítani, hogy jogellenes-e a tartalom, és aztán a tartalmat, illetve annak gazdáját korlátozhatja. Ezzel szemben természetesen lehetséges a jogorvoslat is.

Nem jelent ez durva beavatkozást két magánfél közötti szerződésbe?

Ha úgy tetszik, de, igen. A webhostingszolgáltatók szerződési feltételei nincsenek felkészítve erre az új szabályozásra. Ez informatikai és jogi felkészülést és munkát is igényel a közvetítő szolgáltatóktól, és megértést, együttműködést az ügyfeleik részéről.

Mikortól lépnek életbe az új szabályok?

2024. február 17-től.

Mi változik a felhasználók életében?

Ezentúl bárki tehet bejelentést. A közvetítő szolgáltatónak minden bejelentést ki kell vizsgálnia, és vissza kell jeleznie a jelentést tevő részére, ha jogellenes tartalmat észlel. 

Mi lehet jogellenes tartalom?

A jogellenes tartalom olyan tartalom, közlés, információ, amely valamely uniós tagállam jogának ellentmond. Ez lehet jogszerűtlen reklám, kiskorúakat sértő tartalom, bűncselekmény (például rágalmazás vagy adattal való visszaélés) vagy akár jó hírnév megsértése is. Ennek egyébként 2001 óta kiterjedt jogirodalma van hazánkban is, nem új keletű fogalomról van szó. Ami új, az a felelősség kiterjesztése a közvetítő szolgáltatókra, és az, hogy kötelesek lesznek eljárni a jogellenes tartalommal szemben.

Mi változik az üzleti környezetben?

2001-ben az Országgyűlés elfogadta az elektronikus kereskedelmi és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokról szóló törvényt, amelyet 2023 decemberében módosítottak, tekintettel a DSA-ra. Ez a törvény már 2001 óta szabályozza a jogellenes tartalommal kapcsolatos lehetőségeket és a felelősséget. Ezt a felelősséget most kiterjesztik, és komoly szankció alá vonják a törvény, illetve a DSA megsértését. Az üzleti környezet változni fog, mert a közvetítő szolgáltatók módosítják a szerződési környezetüket, az ügyfeleiknek – már csak a saját érdekükben is – el kell ezt fogadniuk.

Milyen szankciós lehetőségek vannak a jogszabályokban?

Hasonlóan a GDPR-hoz, a szankciós környezet lépcsőzetesen épül fel, mérlegelésalapú, ugyanakkor tartalmazza a bírság lehetőségét is, ami az éves (globális) árbevétel 6 százalékára rúghat. A bírságolás a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve annak elnöke hatáskörébe tartozó eljárás a 2023. évi CIV. törvény alapján.