Brit hátraarc: mégis kell a földgáz

Új, szűrő nélküli gázerőművek építését jelentett be kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök, aki szerint a lépésre a 2050-re ígért nettó zérókibocsátás ellenére is szükség van az energiabiztonság garantálása érdekében.

A brit kormányfő által a The Telegraphban megjelentetett írás szerint az új erőművek akkor is adnak áramot, amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél, és a villanyszámlákat is alacsonyan tarthatják.

Sunak számára az is előnyt jelenthet, hogy kontrasztot húzhat a konzervatívok és a Munkáspárt megközelítése között a nettó zérócélok elérésének kérdésében. Több konzervatív képviselő szerint a kormány így is túl gyorsan törekszik a zöldcélok megvalósítására, így ők hátraarcot sürgetnek a kérdésben.

Sunak szerint az új erőművek nem sodorják veszélybe a nettó zérócélok elérését, ám pénzt takarítanak meg a lakosságnak, és nem okoznak olyan nemzetbiztonsági kockázatokat sem, mint az orosz gáznak való kiszolgáltatottság. A javaslatot kedden mutathatja be az ország energiaminisztere, Claire Coutinho, és annak értelmében 

Az erőművek építését a háztartási villanyszámlákból befolyt összegekből támogatná a brit kormány.

A döntés hátterében az is áll, hogy a brit áramfelhasználás jókora növekedés előtt áll, ahogy egyre többen cserélik fűtésüket és autójukat elektromosra, miközben az ország gáztüzelésű erőműveinek többsége még a 90-es években épült.

Egy tavaly megjelent parlamenti jelentés szerint Nagy-Britannia rosszul áll 2035-re vonatkozó klímacéljainak elérésében, miután az atomerőművek épülése hosszabb ideig tart a vártnál, akárcsak a szélerőműparkoké. Mindez pedig 2028-ra az áramszünetek veszélyét is előrevetíti.

A kormány terveit ellenzők szerint az intézkedés hátráltatja a zöldenergiához kapcsolódó beruházásokat, és egy olyan energiaforrás mellett kötelezi el az országot, amelynek a drágulása pont a háztartások kiadásainak drámai növekedését hozta az Ukrajna elleni orosz invázió után. 

A földgázipar támogatásáról biztosította a döntést.