A európai tagjainak évente 56 milliárd euróval többet kellene előteremteniük ahhoz, hogy teljesíteni tudják a szövetség által előírt védelmi kiadási szintet. S bár a hiány az elmúlt évtizedben a felére csökkent, a fennmaradó összeget valószínűleg a közeljövőben nem fogják tudni lerakni az asztalra – derült ki a német Ifo Intézet Financial Times számára készített kutatásából.
A kutatás alapján a NATO által a bruttó hazai termék 2 százalékának elérésére vonatkozó védelmi kiadási céloktól az uniós tagállamok jelentős része el van maradva, köztük Olaszország, Spanyolország és Belgium is, amelyeknek egyben a legmagasabb az adósság- és költségvetésihiány-szintjük a blokkon belül.
A legjobban Németország van lemaradva, amely tavaly 14 milliárd euróval kevesebbet költött, mint amennyire szükség lett volna.
Igaz, Berlin az elmúlt évtizedben az inflációval kiigazítva a felére csökkentette a különbséget, és idén teljesen meg akarja szüntetni, de sok más tagállam egyhamar nem tudja behozni a lemaradást.
Bár az orosz–ukrán háború kirobbanása után az Egyesült Államok vezette szövetség 32 tagja sürgősen elkezdte növelni a védelmi kiadásait, ám ez jelentős gazdasági lassulással és a költségvetések szigorításával esett egybe, amely visszafogta a törekvéseket.
A németek után a legnagyobb elmaradás Spanyolországban, Olaszországban és Belgiumban volt – 11, 10,8 és 4,6 milliárd euróval –, ez a trió pedig a közé a hat uniós ország közé tartozott, amelyeknek az adóssága tavaly meghaladta a 100 százalékát. Ez különösen Rómára igaz, amely 7,2 százalékos költségvetési hiánnyal néz szembe.
A magas adósságállománnyal és magas kamatköltségekkel rendelkező országoknak nincs sok lehetőségük további felvételére, az egyetlen igazi megoldás a kiadások csökkentése más területeken
– mondta Marcel Schlepper, az Ifo közgazdásza. Szerinte azonban ez a megoldás súlyos akadályokba ütközhet, ahogy ezt a németeknél láthattuk: a mezőgazdasági támogatások csökkentése heves gazdatüntetéseket robbantott ki.
A jövő évtől alkalmazandó új uniós költségvetési szabályok ráadásul további megszorításokat eredményeznének, mivel a tagállamoknak az éves hiányra vonatkozó 3 százalékos korlátot és a GDP-arányos adósság 60 százalékos küszöbértékét is be kell majd tartaniuk. Várhatóan több mint tíz ország fogja átlépni az éves hiánykorlátot, ami valószínűleg szankciókat vonna maga után az Európai Bizottság részéről.
Azok a tagállamok támogatják a legjobban Ukrajnát, amelyek a legkevesebbet költik saját védelmükreMagyarország messze a határérték felett teljesít a védelmi kiadásokban. A legtöbb NATO-tagállam azonban csak úgy hajlandó háborúzni, ha más állja a cechet. |
A NATO közvélemény-kutatásai szerint a legnagyobb hiányt mutató országokban a lakosság körében alacsony a védelmi kiadások növelésének támogatottsága. Az olaszoknak csak 28 százaléka gondolja úgy, hogy országának növelnie kellene a katonai kiadásokat, míg 62 százalékuk azt szeretné, ha ugyanannyit vagy kevesebbet költenének.
Keserves erőfeszítés lenne rövid idő alatt elérni a szövetség céljait, főleg vagy a szabályok enyhítése nélkül. A lakosság az orosz fenyegetést ne tartja elég veszélyesnek ahhoz, hogy a jóléti kiadások helyett fegyverekre költsünk
– figyelmeztetett Lorenzo Codogno, az olasz államkincstár volt tisztviselője és gazdasági tanácsadó.
Tavaly a NATO 1,2 milliárd eurós védelmi kiadásainak kétharmadát az Egyesült Államok adta, ami több mint kétszerese az EU-tagok, az Egyesült Királyság és Norvégia által együttesen elköltött 361 milliárdnak.
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a héten azonban elismerte: javulás történt az EU törekvéseiben, hogy valamennyi NATO-tagállam elérje a 2 százalékos küszöböt.
Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára is kiemelte, hogy a tagok kétharmada idén teljesíteni fogja a 2 százalékos célt, szemben a 2014-es három országgal.
Az eurózóna országai a Pantheon Macroeconomics becslése szerint a 2021-es 150 milliárdról 2026-ra 320 milliárd euróra fogják megduplázni védelmi kiadásaikat, ami 0,2-0,3 százalékkal erősítené a lassú növekedést. Ezen a héten Norvégia lett a legújabb európai NATO-tag, amely kijelentette, hogy 2024-ben, egy évvel a tervezett határidő előtt teljesíti a szövetség 2 százalékos célkitűzését.
De még ha nem is vennénk figyelembe azt a hét országot, amelyek közölték, hogy idén el akarják érni a NATO 2 százalékos célját – köztük a legújabb tagot, Svédországot –, az Ifo szerint az európai hiány még mindig 35 milliárd euró lenne.
Mire menne Oroszország a NATO ellen? Röviden: nem sokraUkrajna kicsiben ugyanazokkal a problémákkal szembesül, mint a NATO nagyban. Nemcsak a különféle technológiai, illetve mértékrendszerek, hanem a különféle katonai kultúrák, a kommunikáció is gondot okoz. |
