Kongatják a vészharangot, katasztrófára készülnek a bankok az orosz vagyon szétosztása miatt

A vezető nyugati bankok keményen lobbiznak a befagyasztott orosz vagyonon szerzett, több milliárd eurós hozamok újraelosztására vonatkozó uniós javaslatok ellen, mivel belsős információk szerint attól tartanak, hogy ez költséges pereskedéshez és a nemzetközi pénzügyi rendszer bizalomvesztéséhez fog vezetni – írta a Reuters.

Az Európai Unió vezetői csütörtökön megállapodtak abban, hogy folytatják a munkát a terven, amely szerint a lefoglalt eszközök kamataiból évi 3 milliárd euróig fegyvereket szállítanának Ukrajnának, ezzel támogatva Kijev harcát Oroszország ellen – az EU-s vezetők szerint ezt néhány hónapon belül el is lehetne kezdeni.

A források, akik az ügy érzékenysége miatt nem kívánták nevüket elárulni, elmondták, hogy már megosztották aggodalmaikat brit és euróövezeti döntéshozókkal, és felhívták a figyelmet az oroszellenes szankciók esetleges enyhítése vagy feloldása esetén várható perekre.

Oroszország többször is figyelmeztetett, hogy a tőkéjének vagy érdekeltségeinek elvételére tett bármilyen kísérlet „rablásnak minősül”, amely évtizedekig tartó jogi eljárást fog eredményezni az érintettek ellen. Moszkva többször is kijelentette, hogy megtorolja, ha vagyonát vagy jövedelmét kisajátítják.

A belga Euroclear pénzügyi szolgáltató jelenleg mintegy 190 milliárd eurónak megfelelő összegű orosz jegybanki értékpapírt és készpénzt tart nyilván. A nyugati bankok szintén több milliárd euró, font és dollár értékű eszközöket tartanak a szankciókkal sújtott vállalatok és magánszemélyek tulajdonában.

– jelentette ki tavaly Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter, az uniós tervre reagálva.

Az EU szerint a lefoglalt pénzek mintegy 90 százalékát az Európai Békekereten keresztül fegyverek vásárlására fordítanák Ukrajna számára, a fennmaradó összegből pedig az ország újjáépítését segítenék.

– a javaslat tehát gyenge lábakon áll, és a bankok jogosan tartanak attól, hogy később emiatt megtámadhatják őket.

A pénzintézetek egyik legnagyobb félelme, hogy az eljárás precedenst teremtene, és „a külföldön tartott tartalékok és eszközök fegyverként való felhasználását” eredményezné. Ez óriási csapást mérne a nemzetközi bankrendszerre, amely a pártatlanságba és a biztonságba vetett bizalomra épül.

Oroszország például már maga is lefoglalt vagyontárgyakat, új vezetést nevezett ki a nyugati cégek leányvállalatainak élére, és a szankciókra válaszul hatalmas árengedményekkel kényszerítette a távozó cégeket az eladásra.

– figyelmeztetett Paul Feldberg, a Brown Rudnick ügyvédi iroda pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó szakvezetője. Azt is elárulta, hogy több pénzintézet is azt tervezi, hogy kártérítési kérvényeket fognak benyújtani az EU-nak, felkészülve a jövőben várható masszív perekre.

Moszkva szerint bármilyen elkobzás csapást mérne a tulajdonjogokra, ártana a nyugati kötvényekbe és valutákba vetett bizalomnak, és megtorpedózná a jegybankok közötti bizalmat – az évtizedes jogi vitákról nem is beszélve.

Az orosz vagyon elkobzása lehet az utolsó csepp a pohárban

Egyelőre nem világos, hogy hány uniós tagállam fogja támogatni a javaslatokat, illetve hogy ezek milyen gyorsan valósulhatnak meg.

Addig is a javaslatokat vizsgáló ügyvédek szerint a kártalanítás nem feltétlenül semlegesítené a potenciális peres feleket.

– mondta Oliver Browne, a Paul Hastings partnere. Szerinte a körültekintő pénzintézeteknek előre kell számolniuk az elkerülhetetlenül bekövetkező viták várható jövőbeli költségeivel.

Egy iparági forrás szerint a lehetséges elkobzások csak fokozták a bankárok aggodalmát a szankciók betartásával kapcsolatban, beleértve az EU, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közötti esetleges feszültségek növekedését is.