Tényleg az élet a legnagyobb rendező, és ezt most legfrissebben Karácsony Gergely esete bizonyította be kétségbevonhatatlanul.
Történt, hogy a főpolgármester csütörtökön éles hangvételű, számon kérő bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán, amelyben milliárdos károkozást varrt az őt megelőző városvezetés nyakába. Az ügy a valóban balul sikerült – pontosabban sehogyan sem sikerült – fővárosi elektronikus jegyrendszer, amelyre bár 2014-ben leszerződött az akkori városvezetés (Tarlós István főpolgármester és Vitézy Dávid BKK-vezér), a tender nyertese, egy német–hongkongi konzorcium sosem teljesítette a megbízást.
Csakhogy Budapest az évek során több milliárd forintot fizetett ki előlegként a szállító félnek. Igaz, ekkor már nem Vitézy Dávid volt a BKK vezérigazgatója, mert őt már 2014 decemberében menesztették. Végül a szerződést 2018-ban mondta fel a főváros, Tarlós István büntetőfeljelentést tett, és kirúgta a BKK akkori első emberét, Dabóczi Kálmánt. Azóta számos vizsgálatot lefolytattak, és ezek arra jutottak, hogy a projekt kudarcát nem az eredeti, Vitézy Dávidhoz köthető szerződés okozta, hanem a 2015 utáni módosításai.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy korábbi állítások szerint a BKK által kifizetett összegek alapján elvégzett fejlesztési elemek felhasználhatók a projekt továbbfejlesztése során. Tehát ha ebből indulunk ki, bizonytalan, hogy valójában mekkora kár érte a budapestieket. Tény azonban, hogy tíz évvel az első megállapodáshoz képest sincs nyoma (leszámítva a Deák Ferenc téren kirakott metrókapukat) az elektronikus jegyrendszernek a fővárosban.
Akárhogy is, Karácsony Gergely nem pepecselt a részletek kibontásával, és kijelentette, hogy a 2014-es szerződés több mint 7,5 milliárd forint veszteséget okozott a városnak. Úgy fogalmazott:
Ekkora kárt egyetlen aláírással talán még soha senki nem okozott Budapestnek.
Ennél vaskosabbat azonban eddig még talán soha nem tévedett a főpolgármester. A valóság ugyanis az, hogy a legnagyobb kárt egyetlen aláírással éppen ő okozta a fővárosnak.
Amikor Karácsony Gergely 2019. november 5-én megtartotta az első főpolgármesterként levezényelt közgyűlését, rögtön különös javaslatot terjesztett a fővárosi képviselők elé. Ebben ugyanis megtiltotta a fővárosi cégeknek az egy évnél hosszabb időre szóló, a tulajdonukban, használatukban vagy vagyonkezelésükben lévő reklámfelületek hasznosítására vonatkozó megállapodások aláírását.
Egyetlen ilyen közbeszerzés volt folyamatban: a BKV hányattatott sorsú reklámtendere, amely a fővárosi tömegközlekedési cég tulajdonát képező hirdetési felületek kiszervezéséről szólt. Ezek tetemes értéket képviselnek: az összesen 12,5 ezer négyzetméter reklámhely, és ehhez adódnak hozzá a mintegy 1500 autóbuszon, 200 trolin, 630 villamoson és 450 metrókocsin kialakított promóciós platformok. Együttesen ez a mennyiség korábbi becslések szerint Budapest és az agglomeráció köztéri hirdetési piacán az összes reklámlehetőség 10 százalékát teszi ki.
Belefutott a késbe Karácsony Gergely: Vitézy Dávid szerint, ha rajta múlt volna, az e-jegyrendszer már rég működneA BKK korábbi vezetője szerint érthető a főpolgármester erőlködése, mert szerinte Karácsony Gergely úgy érezheti, hogy a ciklus végéhez közeledve másra kell kennie a felelősséget. |
A BKV négy plusz opcionálisan további négy évre szervezte volna ki a reklámhelyek értékesítését, csakhogy Karácsony Gergely tilalma nyomán képtelenné vált a koncessziós eljárás teljesítésére. A főpolgármesteri kavarás a lehető legrosszabbkor jött, hiszen a BKV érvényes és eredményes ajánlatot kapott a francia hátterű JCDecaux Hungary Zrt.-től (JCD), már csak alá kellett volna írni a szerződést. A Karácsony Gergely által jegyzett előterjesztés azonban mindezt lehetetlenné tette, ezzel pedig óriási összegtől esett el Budapest.
A JCD ugyanis havi 142 millió forintot, vagyis évente több mint 1,7 milliárd forintot ajánlott a BKV-nak a járműágazathoz, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért. Ez 2019-es érték, amely nyilvánvalóan indexálható lett volna az inflációs pályával. De ha csak ezt az összeget vesszük alapul, akkor az állapítható meg, hogy a 2019 novembere és a 2024 márciusa között eltelt 53 hónap alatt a fővároshoz összesen 7,526 milliárd forint folyt volna be.
Karácsony Gergely vétója miatt tehát ennyi bevételtől esett el csak eddig Budapest. Minden újabb hónapban pedig további 142 millió forinttal nő az okozott kár. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy a BKV két céggel áll bérleti szerződéses jogviszonyban: a metrójárművek teljes belső felületét a Promix Zrt. hasznosítja, ezenkívül minden más hirdetési platformot a Peron Reklám Kft. kezel 1999 óta. Ezekből havi átlagban mintegy 50 millió forint bevétele keletkezik a közlekedési vállalatnak.)
Miközben a főpolgármester (joggal) kesereg az elektronikus jegyrendszer kapcsán elúszó 7,5 milliárd forint miatt, nagyvonalúan megfeledkezik a saját maga által okozott, szinte forintra pontosan ugyancsak 7,5 milliárd forintos kiesésről. Előbbi Karácsony Gergely szerint
amiért muszáj felelni. Ha ez így van, akkor minimum ugyanez mondható el a reklámtender megfúrásáról és az eddig a budapesti kasszát 7,5 milliárd forinttól megfosztó főpolgármesteri döntésről is.
Több mint négymilliárd forint kiesést is okozhat a BKV-nak a főváros döntéseA Fővárosi Közgyűlés által az elsők között meghozott határozat miatt érvénytelenítették a budapesti közlekedési vállalat közbeszerzési eljárását. A cég évi több mint egymilliárd forinttól esik el. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.