Moszkva melletti merénylet - Előzetes letartóztatásba helyezték a tizedik gyanúsítottat

Előzetes letartóztatásba helyezte egy moszkvai bíróság hétfőn a Moszkva melletti Krasznogorszkban található Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás tizedik gyanúsítottját. A nyomozás eredménye szerint a tádzsik állampolgárságú Jakubzsoni Juszufzoda a merénylet előtt a bankkártyájáról pénzt utalt át a terroristák elszállásolására, majd az egyik támadónak a terrorcselekmény után is küldött pénzt. A férfi, aki Oroszországban építkezéseken dolgozott feketén, őrizetbe vételekor ellenállást tanúsított.

A március 22-én este elkövetett krasznogorszki terrortámadásban vagy annak következtében az orosz egészségügyi minisztérium szerint 144 ember életét vesztette, 551 pedig megsebesült. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a dagesztáni Kaszpijszkban vasárnap őrizetbe vett négy olyan álampolgárt, aki terrortámadás elkövetésére készült. A gyanúsítottak az FSZB szerint részt vettek a Crocus City Hall elleni terrorcselekmény elkövetőinek finanszírozásában és eszközöket biztosítottak a merénylethez. A kaszpijszki négyek támadásuk előkészítésére felderítést végeztek a dagesztáni tengerparton, összeszereltek egy pokolgépet és beszereztek egy automata fegyvert.

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája hétfőn közleményt adott ki, amely szerint „egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Egyesült Államok, amely mentegeti a bűnöző kijevi rezsimet és segítséget nyújt neki, azt kockáztatja, hogy a nemzetközi terrorizmusban való részvétel gyanújába keveredik”. Az SZVR azzal vádolta meg a Biden-kormányt, hogy igyekszik hamis képet kialakítani a krasznogorszki terrortámadásról, és hogy az amerikai külügyminisztérium, a hírszerző szolgálatok, a hozzájuk kapcsolódó nem kormányzati szervezetek és a médiaorgánumok igyekeznek minden gyanút átterelni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről és környezetéről az Iszlám Állam nevű terrorszervezetre. Ebben a kémszolgálat szerint szerepet kaptak az orosz rendszeren kívüli ellenzék külföldön élő képviselői is.

– állt a közleményben. 

Az SZVR rámutatott, hogy olyan ukrán hivatalos személyek, mint Kirilo Budanov, a védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének, vagy Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) a vezetője, nyíltan beszélnek arról, hogy Kijev „teljes körű terrorista háborút” folytat Oroszország ellen. A közlemény szerint a Crocus City Hall ellen elkövetett terrortámadás, civilek legyilkolása a moszkvai régióban ily módon közvetlenül „rokon” a Kurszk és Belgorod megye ellen elkövetett tömeges ukrán rakétatámadásokkal és rajtaütésekkel.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte: parlamenti képviselők felhívására megkezdte annak kivizsgálását, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok milyen terrortámadásokat szerveztek meg, finanszíroztak és hajtottak végre Oroszország ellen. Korábbi közlés szerint az orosz főügyészség dokumentumokat kapott a honatyáktól orosz területen elkövetett terrortámadások megszervezéséről és finanszírozásáról, valamint arról, hogy az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, illetve Cipruson tartózkodó személyek és ott működő szervezetek robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetéket.
Az orosz belügyminisztérium hétfőn arról adott ki tájékoztatást, hogy a napokban a kormány elé terjesztett egy törvénytervezetet, amely megszigorítja az ellenőrzést az országba való belépéskor. Ez egyebek között lehetővé teszi biometrikus személyazonosítás bevezetését, a külföldiek digitális profiljának létrehozását és a külföldiek ideiglenes tartózkodásának naptári évenként maximum 90 napra csökkentését. Ezenkívül a beutazóknak lojalitási nyilatkozatot kell majd aláírniuk. Jelenleg félévenként lehet 90 napig ideiglenesen Oroszországban tartózkodniuk a külföldieknek.