A Grúziát a napokban megmozgató politikai tiltakozások közvetlen kiváltó oka az az ügynöktörvény volt, amelyet a kormányzó Grúz Álom párt terjesztett a parlament elé, és amelyet a pártvezető multimilliárdos Bidzina Ivanisvili is támogat. A parlament ma megszavazta a törvényt, amely az ellenzői szerint hátráltatja a kaukázusi ország uniós integrációját, továbbá eszközt ad a hatalom kezébe, hogy vegzálja a civil aktivistákat, az újságírókat és mindenkit, aki nem kedves a hatalomnak. Ehhez nem kell több a friss törvény értelmében, mint hogy a költségvetésüknek legalább 20 százalékát külföldről kapják, ebben az esetben ugyanis regisztrálni kell magukat egy szégyenlistán. Ilyen kirekesztő törvényt hozott 2012-ben Oroszország, az szolgálhatott például a grúz törvényhozóknak.
Az orosz törvény megihlette a grúz politika fenegyerekének számító Bidzina Ivanisvilit, aki még az egykori szovjet időkben alapozta meg a vagyonát nyomógombos telefonok behozatalával. Tevékeny volt a jelcini időkben is, sokat tett azért, hogy 1996-ban Borisz Jelcint újraválasszák. Később DVD-lejátszókat osztogatott a népnek, pénzt adott a legnagyobb grúziai székesegyház újjáépítésére.
Ivanisvili hivatalosan lemondott ugyan politikai posztjairól, de a háttérből valójában ő irányítja az országot, ugyanis a politikai vezetők többsége korábban valamelyik cégének alkalmazottai volt.
Fő politikai céljai között van a mezőgazdaság fellendítése, a NATO-tagság és az európai uniós integráció. Ezt a Moszkvával való jó kapcsolat közepette képzeli el, ugyanis a stabilitás látszatát kívánja fenntartani a „hintapolitikával”.
A mostani tüntetések üzenete tehát nem más, mint Grúzia jövőjének meghatározása.
Másképpen: a kérdés az, hogy az újabban Georgiának hívott kaukázusi ország oroszpárti legyen, vagy elinduljon Európa felé.
A helyzet a tíz évvel ezelőtti Ukrajnát idézi, amelynek hírhedten korrupt akkori elnöke, Viktor Janukovics rohamrendőrök helyett civil ruhás, „tituski” becenevű gengsztereket vetett be, és végül a tömegbe lövetett. A tiltakozások akkor azonban mégis célt értek: Janukovics Oroszországba menekült. Grúziában a múlt héten szintén gengszterekkel verették véresre a tüntetőket, ugyanakkor a hét végén újabb demonstrációkat tartottak. Közben a kormány sem volt rest:
adatbázist állít össze a tüntetőkről és más nemkívánatos személyekről, akiknek az arcát-nevét kiplakátolták a lakóhelyükön, és a nép ellenségeinek nevezték őket.
Az Ukrajnával való hasonlóság tehát aggasztó – jól tudjuk, hová vezettek a Majdanon indult folyamatok. Közben a közvélemény-kutatások szerint a grúzok 80 százaléka csatlakozna az EU-hoz, amely hónapokkal ezelőtt tagjelölti státuszt ajánlott fel az országnak. Az ügynöktörvény elfogadásával azonban meg is szakadhat az óvatosan elkezdett csatlakozási folyamat.
A megosztottságot jól mutatja, hogy míg Irakli Kobakidze miniszterelnök vasárnap a vitatott jogszabály napokon belüli elfogadását jelentette be, az ország elnöke, Salome Zurabisvili a jogszabály megvétózásával fenyegetett, emellett a biztonsági erőket is felszólította, hogy ne verjék le a tiltakozásokat. Nem elhanyagolható körülmény, hogy
a grúz parlamenttől mindössze 56 kilométerre állomásoznak az orosz erők, és Georgia 20 százalékát már 2008-ban elfoglalták.
Ugyan Oroszország erejét leköti az ukrajnai előrenyomulás, azt mégis nehéz elképzelni, hogy Moszkva szó nélkül eltűrje ugyanazt Grúziában, amiért Ukrajnát megtámadta. A Bloomberg értékelése szerint szerencsésebb lenne, ha egy mostani Nyugat-barát puccs helyett az ellenzék az októberi választás megnyerésére koncentrálna. Ezzel nyugalmat és függetlenedést szinte bizonyosan nem, de legalább időt nyernének a hogyan tovább megfogalmazására.
A nyugati szövetségesek nehéz helyzetét bonyolítja, ha Ukrajna mellett még Grúziával is foglalkozniuk kellene. A Nyugat-barát lakosság bizonyosan szimpatikus a szolidáris Európa számára, ugyanakkor egy DVD-lejátszókat osztogató, Európa-barát oligarcha hatalomra jutását támogatni nem szalonképes dolog Brüsszelben. Arról nem is beszélve, hogy
egy újabb volt szovjet tagköztársaság miatt felelőtlenség lenne növelni a már amúgy is meglévő feszültséget a Kremllel.
Szóba jöhetnek a szankciók, amelyek most kivételesen gyors eredményt hozhatnak, főként, ha Ivanisvili ellen hoznak büntetőintézkedéseket.
A multimilliárdos üzletember vagyona nélkülözhetetlen a Grúz Álom nevű párt működtetéséhez.
Az oligarcha nemrég egy olyan jogszabályt akart „átnyomni” törvényhozáson, amely lehetővé tette volna, hogy az offshore vagyonokat adómentesen hazahozhassák. Ezt Salome Zurabisvili elnök ugyan most megvétózta, de a Grúz Álom parlamenti többsége elegendő ahhoz, hogy az elnökkel szemben érvényesítsék akaratukat. Így tehát, ha gyorsan befagyasztanák Ivanisvili vagyonát, akkor a nemzetközi közösség ki tudná húzni a georgiai politikai forrongás méregfogát – legalábbis a Bloomberg szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.