Lázár János: Románia átadja a támaszpontjait, már több tízezer amerikai katona van ott

A június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választások után annyi kormányzati feladat szakad Lázár János nyakába, hogy ki sem lát belőle – erről is beszélt az építési és közlekedési miniszter csütörtökön a Rádió7-nek.

Ez egy Hódmezővásárhelyen, Makón és Kisteleken fogható helyi rádiócsatorna, éppen abban a térségben (Csongrád–Csanád 4.), amelynek Lázár János az országgyűlési képviselője. A tárcavezető havi rendszerességgel szokott itt egy durván 40 perces interjút adni. Erre került tehát sor ma is, amelyben a kormánypárti politikus nem meglepő módon főképp a közelgő választásokról beszélt.

Lázár János egyre több feladatot kap Orbán Viktortól

De Lázár János a maga szerepére is kitért. Egy ponton azt mondta, hogy egyre több munkát kap Orbán Viktor miniszterelnöktől, éppen ezért bár szeretne, nincs kellő ideje a helyi ügyekkel foglalkozni. „Ezért sem indulok a 2026-os országgyűlési választásokon, más dolgom van” – nyomatékosította korábbi bejelentését.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy senki nem vádolhatja őt vagy a Fideszt azzal, hogy ne lennének képesek kooperálni. Példaként Szegedet és annak szocialista városvezetését hozta, illetve az ottani BYD-beruházást, amely évi 350 ezer autó gyártását jelenti. Ehhez neki kell megépítenie az infrastruktúrát. „Ha van kölcsönös tisztelet, tudunk együttműködni. De azt felejtsék el nagyon gyorsan, hogy miközben a családomat sértegetik és gyalázzák, majd segíteni fogok. Erről Orbán Viktor is világossá tette az álláspontját akkor, amikor nem fogott kezet Hódmezővásárhely polgármesterével” – utalt a miniszterelnök napokban tett látogatására a településre.

Lázár János Márki-Zay Péterről azt mondta, hogy „bolondokkal nem tudnak együttműködni”, Hódmezővásárhelyen pedig „teljes elmebetegség folyik, nem városháza van, hanem bolondokháza”. Szerinte Hódmezővásárhely Márki-Zay Péter 2019-es győzelme óta tízmilliárdos nagyságrendben veszített el forrásokat. Lázár János megjegyezte, hogy az nem az ő problémája, hogy bár ott él a városban, a város nem használja azt, amit tud.

Lázár János: Amerika háborúzni akar az oroszokkal

Az építési és közlekedési miniszter részletesen kitért a háború témájára is. Először is ismertette, hogy kedden tájékoztatást kért a Magyar Államkincstártól arról, hogy hányan kapnak jelenleg is hadijáradékot Magyarországon azért, mert a II. világháborúban elveszítették édesapjukat a katonai szolgálatuk miatt. 

„Ilyen ország nem lehet háborúpárti. Magyarország 500 ezer civilt és egymillió katonát veszített el a két világháborúban” – húzta alá. Azonban a nemzetközi álláspont más. Felidézte, hogy az USA elnöke engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai fegyverekkel orosz belső területek ellen is csapást mérhessenek. Ez szerinte kétségtelenül új szakaszát jelenti az orosz–ukrán háborúnak, a következő hónapok pedig nem sok jóval kecsegtetnek.

Külön kiemelte Romániát, amely a légi és katonai támaszpontjait átadja és már több tízezer amerikai katonát állomásoztat. Arról, hogy Románia megkezdte Európa legnagyobb NATO katonai bázisának a kiépítését, a Világgazdaság ebben a cikkben számolt be. „Lehet ezt az utat járni, de nagyon kockázatos. Hódmezővásárhelyről lehetett hallani, amikor Jugoszláviát bombázták. Magyarországnak ki kell maradni a háborúból, de egyúttal lojális NATO-tag és okos EU-tag akar lenni. Az ország érdeke, hogy kimaradjunk ebből, nagyjából úgy, ahogy Ausztria és Svájc. Se fegyvert, se pénzt, se kiképzést nem adunk” – fogalmazott.

Európa pedig, a német kancellár azzal kezdte, hogy csak sisakokat küld az ukránoknak, mostanra viszont már 100 milliárd eurót adott a háborúra. „Magyarország hét év alatt kap 21,5 milliárd eurót” – vetette fel.

Lázár János tudja, hogy katonai előkészületek zajlanak Ukrajna megsegítésére

Azt is szóba hozta, hogy az ő nagyapja három évet töltött szovjet hadifogságban, a háborús élményeinek leírását pedig a hagyatékai között találta meg és olvasta el. „Húsz és 15 éves fiaim vannak. Eddig az orosz–ukrán háborúban 300 ezer huszonéves halt meg. Sokan mondják, hogy ez csak propaganda és Fidesz-duma. Szeretnék emlékeztetni rá, hogy 1913–14 nyarán, ahogy 1937 nyarán sem gondolta senki, hogy hamarosan 660 ezer magyar katona veszik oda vagy hogy a Don-kanyarban százezrek maradnak ott. Nagyon óvatos lennék annak kapcsán, hogy mit hoz a következő pár év”.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a jövő hónapban NATO-csúcs lesz, a tudomása szerint pedig „katonai előkészületek zajlanak Ukrajna megsegítésére”. Ezt nem akarta részletezni, azt viszont leszögezte, hogy a magyarok 90 százaléka békét akar, Orbán Viktoron és a Fideszen kívül pedig nincs olyan magyar erő, amely nemet mer mondani Brüsszelnek és Washingtonnak.