Charles Michel bosszút forral Ursula von der Leyen ellen
Elég egy gyors pillantást vetni Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke hétfői és keddi programjára, s máris látszik, hogy az uniós vezetőket tömörítő fórum elnöke választási turbófokozatba kapcsolt. Összesen kilenc elnökkel és kormányfővel beszélt telefonon – köztük például Emmanuel Macronnal és Giorgia Melonival, és hosszasan tárgyalt Maros Sefcoviccsal, az EU zöldátállási programjának vezetőjével. (Amelytől kampánya során látványosan elfordult Ursula von der Leyen.)
Brüsszelben az a hír járja, hogy a belga az Európai Tanácsban a választások után a vezetői állásokról szóló tárgyalások hivatalos koordinátoraként betöltött szerepét kihasználva szétrobbanthatja Von der Leyen reményeit egy második bizottsági elnöki ciklusra – értesült bennfenntesektől a Politico.
Mindenkit megőrjít, annyira nyilvánvaló, hogy mire játszik: le akarja járatni Von der Leyent, és magát emelni valamelyik csúcspozícióba
– mondták a lapnak.
Helycserés támadás
A hamarosan kezdődő székfoglaló játékban egyesek szerint Michel a spanyol szocialista Josep Borrell helyére pályázik – az EU külpolitikai vezetői posztját óhajtaná magának. (Borrell és Michel egyébként brüsszeli bennfenntesek szerint jó viszonyt ápol egymással.) A belga azonban ragaszkodik ahhoz, hogy száz százalékban az ET elnöki feladataira és Európa vezetőinek „egyesítésére” összpontosít.
Alig néhány nappal a választások előtt a liberálisok még nem mutatták meg a lapjaikat, a szocialisták pedig – egyelőre – határozottan kitartanak Nicolas Schmit mellett, aki jelenleg a bizottság foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa. Róla azt tartják, hogy legfeljebb egy újabb biztosi pozícióban reménykedhet; az ET vezetői pozíciója általában volt kormányfők számára van fenntartva. (Michel 2014-től 2019-ig volt Belgium miniszterelnöke.)
Michel az elmúlt napokban interjúk özönét adta. Hétfőn például, anélkül, hogy megnevezte volna Von der Leyent, az Euractivnak nyilatkozva közölte,
a bizottság „túlságosan politikai” volt, továbbá az izraeli háborúval kapcsolatos álláspontja „nem volt pártatlan”.
Von der Leyenre egész biztos, hogy nagyon nehéz napok várnak, az egyik legkellemetlenebb epizód azonban minden bizonnyal az lesz, hogy Michel vezeti majd az ET két júniusi ülését, amelyen a sorsáról döntenek.
Ősellenségek
Michel és Von der Leyen ellenségeskedése hosszú ideje tart. A színfalak mögött kőkeményen fúrják egymást: lemondott ebédek, nem hivatalos kiszivárogtatások. A feszültség 2021-ben robbant a nyilvánosság előtt is, amikor egy ankarai látogatás alkalmával
Michel elfoglalta az egyetlen szabad széket Erdogan török elnök mellett, Von der Leyen pedig a közeli kanapéra szorult.
A Sofagate néven elhíresült eset nyomán Von der Leyen szexizmussal vádolta meg Michelt az Európai Parlamentben.
Papíron a 65 éves Von der Leyen a legesélyesebb jelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ha sikerül is neki a tanácsban maga mögé állítania a tagállamok vezetőit, a parlamentben sima dolga lenne. Az ET döntésének jóváhagyásához szükséges 361 szavazatot nagyon nehéz lesz összehoznia. Mellette szól viszont, hogy Michel az elmúlt időszakban sorra követte el a politikai hibákat. Ezek közül is a legnagyobb az volt, amikor közölte, hogy idő előtt otthagyja a munkáját, mert elindulna az Európai Parlament képviselőjelöltjeként – aztán gyorsan visszalépett ettől az elhatározástól. Egy ilyen pozícióban szélkakast játszani finoman szólva sem erősítette iránta a bizalmat.
A felmérések szerint az uniós választásokon Von der Leyen politikai családja, az Európai Néppárt az esélyes. A megerősödő radikális és szélsőjobboldali pártok persze jócskán megnehezítik majd a dolgát. Ráadásul Michel megbízatása az idén december 1-jén lejár, megújítani nem lehet, és a volt belga miniszterelnöknek egyelőre nincs kézenfekvő exitstratégiája. Így
Charles Michel számára a logikus stratégia az lenne, hogy minden erejével bebiztosítsa Von der Leyen második ciklusát, cserébe pedig kikavarjon magának egy csúcspozíciót.
A politikai logikát azonban a személyes sértettség és bosszú gyakran felülírja.
Muníció van
Bosszújához a muníciót talán nem is olyan nehéz összegyűjteni. Brüsszelben visszatetszést váltott ki Von der Leyen tekintélyelvű és központosított vezetési stílusa.
- Emmanuel Macron francia elnök az egyik legbefolyásosabb szereplő lesz a szereposztó tárgyalások során, és szokás szerint magasra tette a lécet, amikor bedobta Mario Draghi nevét bizottsági elnökjelöltként.
- Macron nagy játékos, így nem lehet tudni, hogy Draghinak milyen szerepet szán.
- Simán elképzelhető, hogy csak az árat akarja felsrófolni az eurómentő volt olasz jegybankárral és későbbi miniszterelnökkel, majd ejti őt.
- A pakliban viszont az is benne van, hogy Giorgia Meloni és esetleg Marine Le Pen segítségével Draghiból bizottsági elnököt kreálnak.
Von der Leyen ellen szól az is, hogy az Európai Parlamentben a szocialisták és a liberálisok, akik Von der Leyen néppárti koalíciójának tagjai, egyre inkább támadják a jobboldali vezetőkkel és pártokkal való lehetséges együttműködési szándékát.
Charles Michel stratégiája és a buktatók
Michel bosszústratégiája egyébként meglehetősen egyszerű: az állam- és kormányfőket négyszemközti beszélgetésekre hívja félre, ahelyett, hogy a csúcspozíciókat mindenki jelenlétében, kvázi nyilvánosan tárgyalná meg – ahogy hagyományosan az ilyen alkukat szokták kötni.
A tagállamok vezetői közül sokan aggódva figyelik Michel ámokfutását.
Attól tartanak, hogy a fontos pozíciókról döntő üléseken nem játszik majd konstruktív szerepet, hozzáállását a személyes bosszú motiválja. Így sokan arra készülnek, hogy amennyire csak lehet, megkerüljék Michelt június 17-én, illetve 27–28-án, a sorsdöntő tárgyalások során.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.