Új-Kaledóniában éppen bezártak a szavazóhelyiségek, amikor Franciaországban megnyitottak, de a kontinenstől távol élőket nem igazán érdekli, hogy ki képviseli az országot az Európai Parlamentben.
Franciaország tengerentúli területeinek döntő többségén – az erőszaktól szenvedő Új-Kaledóniában, Guayanában, Martinique szigetén és Guadelope-on – alig haladta meg a 10 százalékot az Euronews tudósítása szerint.
Ez messze elmarad az egyénként roppant alacsony 50 százaléktól is, ahányan Franciaországban szavaztak a legutóbbi, 2019-es EP-választáson. Az emberek felét az előzetes felmérések szerint most sem érdekli a választás.
A tengerentúli francia területek közül csak Guayanában emelkedett (0,6 százalékponttal) a részvételi arány – 10,9 százalékra.
A legkevesebben Martinique szigetén fárasztották magukat a megjelenéssel,
ott a szavazásra jogosultak 7,95 százaléka voksolt.
Üdítő kivételt jelentett Saint-Pierre és Miquelon, a Kanada délkeleti partjaitól 25 kilométerre fekvő, összesen nyolc szigetből álló két szigetcsoport, ahol 18,85 százalékos volt a részvételi arány – 6 százalékponttal kevesebb, mint öt éve.
Franciaországban több mint 49,5 millió szavazásra jogosult adhatja le a voksát a 81 EP-képviselőre a választás utolsó napján. A felmérések szerint a legnagyobb esélyes a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés, amely várhatóan messze Emmanuel Macron elnök pártja előtt végez majd – emlékeztetett a France 24.
A BBC összefoglalója szerint a Nemzeti Tömörülés legfőbb vonzereje a 28 éves vezetője, Jordan Bardella volt, aki az európai kampányt is vezette.
A kormány olyannyira komolyan vette Bardellát, hogy Gabriel Attal miniszterelnök csatlakozott hozzá egy személyes vitában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.