Japán és Dél-Korea riadót fújt a Putyin-Kim szövetség miatt

Japán és Dél-Korea megkongatta a vészharangot az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés elmélyülése miatt, miután Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun átfogó stratégiai szerződést kötött, amely magában foglalja az „nyugati agresszió” elleni kölcsönös segítségnyújtást is.

Észak-Korea állami hírügynöksége csütörtökön hozta nyilvánosságra a megállapodás szövegét, amely tartalmazza a kötelezettségvállalást, hogy a kormányok „minden rendelkezésére álló eszközt” haladéktalanul bevetnek, hogy katonai segítséget nyújtsanak abban az esetben, ha valamelyik aláíró felet megtámadnák vagy megszállás alá kerülne.

– jelentette ki Putyin szerdán. Ennek ellenére a megállapodás magában foglalja, hogy a támogató beavatkozásoknak meg kell felelniük az ENSZ szabályrendszerének.

A megállapodás Moszkva legerősebb kötelezettségvállalását jelenti Ázsiában, szövege pedig a Szovjetunió és Észak-Korea közötti 1961-es hidegháborús szerződésre emlékeztet, amely a kölcsönös védelemről rendelkezett.

Az Oroszország és Észak-Korea közötti kapcsolatok elmélyítése riadalmat keltett az egész régióban és Nyugaton is, ahol a tisztviselők azzal vádolták Phenjant, hogy lőszereket szállít Moszkvának, amelyeket Ukrajnában vetnek be. Ezeket a vádakat a két érintett ország nem utasította el, sőt Putyin szerdán megköszönte Kimnek, hogy támogatta Oroszország „szent háborúját”.

A dél-koreai külügyminisztérium csütörtökön sajnálatát fejezte ki a stratégiai partnerség miatt, mondván, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti együttműködés „nem áshatja alá a regionális békét és stabilitást”, és figyelmeztetett, hogy a katonai technológia terén folytatott együttműködésük sérti a Biztonsági Tanács határozatait.

– idézte a minisztériumot a Financial Times.

A japán kabinet főtitkára, Josimasza Hajasi szintén kifogásolta a partnerséget, mondván, hogy Tokiót komolyan aggasztja Putyin katonai-technológiai együttműködése Észak-Koreával, tekintettel „az országukat és a régiót körülvevő biztonsági környezetre”.

Putyin 24 év után először látogatott Phenjanba, nem sokkal Kim szeptemberi, Oroszországot is érintő távol-keleti útját követve, amikor az észak-koreai vezető megtekintette Moszkva legfejlettebb rakétaindító állomását.

A két vezető az orosz–ukrán háború kirobbanása óta egyre közelebb kerül egymáshoz, mivel a nyugati szankciók által sújtott országok kénytelenek egymásra támaszkodni a fegyverek és kritikus nyersanyagok megszerzése érdekében. Az együttműködés pedig kifejezetten előnyös Phenjan számára, amely évtizedek óta el van szigetelve a külvilágtól.

Oroszország emellett az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózta az Észak-Korea elleni szankciók betartását ellenőrző testület további működését is.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán azt mondta, hogy Észak-Korea „hatalmas mennyiségű muníciót” adott Oroszországnak, és figyelmeztetett, hogy a két ország együttműködése kritikus fenyegetést jelent a Nyugat és szövetségesei számára.

– jelentette ki Stoltenberg szerdán ottawai hivatalos látogatása során.

Kína válasza a paktumra visszafogott volt, a külügyminisztérium szerint ez „két szuverén állam közötti ügy”. Elemzők azonban úgy vélik, hogy Moszkva és Phenjan egyre szorosabb kapcsolata kellemetlenül érinti Pekinget is, amely nem szívesen veszítené el befolyását Észak-Korea felett.

Cseong Szong-csang, a szöuli Sejong Intézet, egy szöuli agytröszt elemzője szerint az orosz–észak-koreai stratégiai partnerséget a Dél-Korea és az Egyesült Államok közötti kölcsönös védelmi szerződés mintájára alakították ki. Szerinte a megállapodás értelmében Moszkva és Phenjan teljesen visszaállította a „hidegháború korszakának katonai szövetségét”.